Kovács Zita - Bálint Attila : Az Éber-Emlékház. Id. Éber Sándor, ifj. Éber Sándor és Éber Anna művészete - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 28. (Baja, 1999)

a narancssárga, a vörös, az erős kék színek fokozott használata - Mély út (1919), Lány az agyagos parton (1919). Az alföldi táj és a Duna-mellék világa jelenik meg képein, néha a plein air formákat feloldó, máskor a vonal szerepét kidomborító ábrázolással.

Festészetének jelentős alkotásai élete minden korszakában elkészített önarcképei. Az Éber-emlékház első szobájában tekinthető meg a bölcsességet, megnyugvást sugárzó, 1930-ban készített Kucsmás önarckép.

Első gyűjteményes kiállítását Baján 1925 őszén rendezte, mely alkalomból 180 alkotását mutatta be, s ez egy kisváros életében valódi művészi eseménynek számított. Budapesten, a Nemzeti Szalonban 1926 márciusában festményeiből, rajzaiból, hordozható freskóiból, sgraffito-terveiböl nyílt gyűjteményes kiállítása. Ettől kezdve rendszeresen szerepelt a Nemzeti Szalon tárlatain, amelynek nagydíját 1930-ban nyerte el Éva című hordozható freskójával. Még ez év őszén Csók Istvánnal, Glatz Oszkárral, Hermann Lipóttal, Iványi Crünwald Bélával, Rudnay Gyulával együtt állított ki Baján és Pécsett.

Az Éber-ház második utcai szobájában tekinthetők meg id. Éber Sándor freskó- és secco-tervei, vázlatai, makettjei, melyek alapos mesterségbeli felkészültségről, humánus művészi hozzáállásról tanúskodnak. Örök kísérletező volt: a festékkészítéstől a hordozható freskóig, a sgraffitótól a hímeskőig (nagyobb felületű kődarabok egymás mellé illesztésével készült mozaikszerű kép, a modern monumentális díszítőművészet egyik jellegzetes formája), a kréta előállításától gépek szerkesztéséig minden foglalkoztatta.

Nagy lelkesedéssel és kitűnő hozzáértéssel vette ki részét a bajai zenei élet szervezéséből is. Tíz évig volt a bajai Daloskor karnagya, a Liszt Ferenc Kör alapító tagja, majd elnöke, hangversenyein ő maga is fellépett. Bartók Béla 1928 tavaszán Baján adott hangversenye alkalmából a Bajai Újságban közölt kritikája modern zeneesztétikai felfogásáról vallott. Harcolt a város műemlékeinek megőrzéséért, 1919-ben felvetette egy bajai művésztelep létesítésének igényét.

Utolsó éveinek terméséből 1947-ben festő-gyermekeivel, Annával és Sándorral együtt, közösen rendezett kiállítást Baján, Pécsett és Szekszárdon. Ugyanez év decemberében hirtelen ragadta el a halál. Temetésén Rudnay Gyula festőművész, az akkorra valóra vált bajai művésztelep vezetője búcsúztatta.

Id. Éber Sándor halálával azonban nem maradt üres a ház műterme. Hét gyermeke közül leányát, Éber Annát (sz.1905) és fiát, ifj. Éber Sándort (1909-1985) igézte meg az édesapa műtermének különös varázsa, atmoszférája.

Ifj. Éber Sándor a Képzőművészeti Főiskolán 1927-1931 között Rudnay Gyula növendéke volt, aki már ekkor felhívta figyelmét a pasztellkrétára. Párizsi tanulmányútja után, 1940-től szinte kizárólag pasztellkrétával dolgozott. Szülővárosába 1931-ben tért vissza. Harmincnyolc éven át tanított Baján: a III. Béla

8