Merk Zsuzsa - Bálint Attila: Baja 300 éve város. A Bajai Türr István Múzeum várostörténeti kiállításának vezetője - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 27. (Baja, 1999)

A Crassalkovich-palota az átépítés (1896) előtt

kastélyát eredetileg a kalocsai érsek építtette, de a köztudatban Grassalkovich-kastélyként őrződött meg. (Ma a városháza épülete.)

A város gazdasági fellendülése ebben az időben felgyorsult. A környék gabonakereskedelmének központja volt, innen indultak a terményekkel megrakott hajók a birodalom távoli részei felé. A XVIII. század elejétől a múlt század közepéig 31 céh kapott működésre engedélyt. A környékbeli falvak lakóinak fontos piaca volt a város. A XVIII. század végén így jellemzik Baját: „Baja nevezetes helység Bács vármegyében. Áll mintegy 600 házakból, melyeknek lakosaik magyarok, rátzok és németek. Bírja ezt a helységet herceg Grassalkovich, akinek itt egy négyszegre épült szép kastélya van, mely többe került két száz ezer forintoknál. Híres heti vásárok esnek benne, melyekre nézve kis Pestnek neveztetik."

A Duna alsó szakasza (Paks és Mohács között) a legmagasabb halászati értékű területek közé tartozik, s a halászat a mezőgazdaság jelentős ágazata volt. Igaz ez a céhes, majd a múlt század 70-es éveitől kezdve az ipartestületi formában működő halászatra is. A halászóvizek nagyobb része a kalocsai érseki uradalom tulajdona volt, 1904-ig zömmel bajai halászok bérelték, ezt követően azonban a

7