Merk Zsuzsa - Bálint Attila: Baja 300 éve város. A Bajai Türr István Múzeum várostörténeti kiállításának vezetője - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 27. (Baja, 1999)

Az 7 956 októberének végén állított emlékmű.

Ez volt az első '56-os emlékmű Magyarországon. Tervezte: Ifj. Éber Sándor

Baján, a volt Vaskúti úti laktanya területén nagy hadifogolytábor volt, ahonnan magyar és német katonák tízezrei indultak a Szovjetunió lágereibe. Az áldozatok száma ma sem ismert. Az 1948-ban felállított emlékmű 1023 halottat említ, más becslések szerint 4000-8000 volt az elhunytak száma.

Nemcsak hadifoglyokat, hanem német származású polgári személyeket is - köztük sok nőt - elhurcoltak 1945 elején a Szovjetunióba kényszermunkára (málenkij robot). A magyarországi németek nagy részét - a kollektív bűn és büntetés elve alapján - 1946-47-ben a győztes nagyhatalmak potsdami értekezletén elfogadott megállapodás értelmében Németországba telepítették. Hiába tiltakozott a németek kollektív büntetése ellen Baja város tanácsa.

Magyarország a második világháború után a Szovjetunió befolyási övezetébe tartozott, s megindult szovjet mintára a szocializmus építése, mely áthatotta a gazdasági, társadalmi és kulturális élet minden területét, a mindennapok életét. Bár az 1945-ös választásokon még a polgári Kisgazdapárt szerezte meg a szavazatok több mint felét, 1947-ben már a kommunista párt veszi át a vezető szerepet a törvényhozásban és a kormányban is. A „fordulat éve", 1948, egyesül a szociálde-12