Merk Zsuzsa - Bálint Attila: Baja 300 éve város. A Bajai Türr István Múzeum várostörténeti kiállításának vezetője - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 27. (Baja, 1999)

A bajai Duna-híd a két világháború között

A Dunántúllal összekötő vasúti híd 1909-ben elkészült, s bár Baja fontos hídvárossá vált, de gazdasági fellendülést mindez már nem hozott, hiszen az első világháború után Bács-Bodrog vármegye nagyobbik része Jugoszláviához került, Baja határszéli várossá vált.

A mindennapokról, a társasági életről a XIX. század előtti időkből alig tudunk valamit. Az 1803-ban alapított bajai Czéllövész Társulat a város legrégibb egyesülete. A városi tanács által adományozott területen a tagok adakozásából épült fel az első faház a lövészethez és a társas összejövetelekhez. A város déli részére 1835-ben költözött az egyesület, ahol a tanács 10 holdnyi homokos területet biztosított számukra. A Lövőház a társasági élet központjává vált. Homlokzatán a következő felirat volt olvasható: „Polgár légy hazavéd! e szép célt elérni tanuld itt!" A bajai Céllövész Társulat festett lőtáblái a múzeumba kerültek, s őrződtek meg napjainkig. A Céllövész Társulat fennállásának 100. évfordulóján (1903) készült fénykép a „békeévek" hangulatát tükrözi.

Baja az első világháború után, 1918. november 13-án szerb megszállás alá került. A trianoni békeszerződés aláírásával - 1920. június 4. - kialakulnak a megcsonkított ország körvonalai, de Baja és környéke csak 1921. augusztus 20-án kerül vissza Magyarországhoz.

9