Solymos Ede: Ki volt Jelky András? - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 25. (Baja, 1983)
mind élelmezéséről, mind neveléséről — betegségben és egészségben — gondoskodni fog addig míg az említett gyermek eléri nagykorúságát vagy házasságra, vagy más, jóváhagyott kapcsolatba lépett, és különösképpen, hogy a gyermeket a Tisztelendő Lutheránus Egyházközség hozzájárulásával a Szent Keresztség által a Keresztény Egyházközség bekebeleztesse, s majd ha megkeresztelkedett és a megkülönböztetés éveibe érkezett az augsburgi hitvallásba bevezettesse, s amelyet itt a nyilvános templomokban tanítanak, arra tanítsa, vagy taníttassa és mindezt úgy, ahogy a Cas Subject-ben foglalt kötelezettség előírja; és amelynek következtében a megjelent Jan Anries Jeliekének az előbb említett gyermeket nem szabad eltaszítania, vagy elűznie. Az előbb említett eltartására és nevelésére a megjelent saját személyében és vagyonával kötelezi magát, alávetve azokat a jognak és a bírói eskünek. Beszedve ezért két grossen. Mindez így történt Fredericus Constantijn Gerritsz és Carel Franciscus írnokok, mint tanuk jelenlétében. Ennek pillanata kellőképpen feljegyeztetet és rávezettetett egy 24 stuyveres bélyegre. Megerősítem: Rolff közjegyző”''1 Nem sok találékonyság kell ahhoz, hogy a 34 éves özvegy Jelieke úr házában hogy jutott európai vérhez a benszülött rabszolganő leánykája. Jelky életrajzában, majd budai végrendeletében egyaránt hallgat erről a gyermekről, hisz itthon nem volt szalonképes kapcsolat az, ami a gyarmatokon természetes és mindennapi volt. Szeretnénk emlékeztetni arra is, hogy az 1700-as évek elején a bajai bunyevácok között a Jakoba név nagyon gyakori volt. Erre akkor figyeltünk fel, mikor Kordula után kutattunk. S ha számításba vesszük, hogy a második asszony révén az Ilkák szoros kapcsolatba kerültek bunyevác családokkal, talán feltételezhetjük még azt is, hogy a batáviai nemes úrnak eszébe jutott egy bajai Jakoba, a kamaszodé szabólegény első szerelme. 1775. december 28-án elhunyt a pártfogó, P. A. van der Parra. Ekkor határozza el, hogy hazalátogat. 1776. augusztus 29-én engedélyt kap, hogy a költségek megtérítésének kötelezettségével, a legelső hajóval Hollandiába utazhasson. Mint írja, rendbehozta dolgait, lányait a szomszédok gondjaira bízta, s hazaindult. Valószínűleg nem akart végleg Európában maradni, hisz ha végleg elköltözik, nyilván írást készít vagyoina sor-37
