Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: Baja népoktatásának főbb kérdései 1944-1948 között - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 24. (Baja, 1980)

Az alsófokú népoktatási intézmények adatai

VlII/a VlII/b VIIl/c

1. Önálló vállalkozók, nagykereskedők

12—

—

2. Önálló kiskereskedők, iparosok

17

6

7

3. Alkalmazásban levő értelmiségiek (tanár, tanító, mérnök, orvos, színész, újságíró stb.)

6

1

4. Szabad pályán működő értelmiségiek (orvos, mérnök, építész, ügyvéd)

2

___

5. Köztisztviselők

4

4

6

6. Magántisztviselők

——

—

7. Nagyüzemi munkás (50 munkásnál többet foglalkoztató ipari üzemekben)

1

3

4

8. Kisüzemi munkás (50-nél kevesebb munkás)

2

___

9. Kisiparban foglalkoztatott (fodrász, pincér)—

1

1

10. Mezőgazdasági munkás

7—

3

11. Kisparaszt (15—20 holdig)

1

8

2

12. Középbirtokos (20 holdon felül)

1

1

2

13. Fenti kategóriába nem tartozó dolgozók, (altisztek, bérelszámolók)

2

5

2

14..Nem dolgozók (nyugdíjas, magánzó)

2

2

2

47

31

29

Az „a” osztály a cisztercitáktól átvett osztályt jelenti, a másik kettő eredetileg is itt kezdte tanulmányait.

Az általános iskola alsó tagozata a III. Béla gimnáziumban nyert elhelyezést 2 évig. 1950-ben végre visszakapták az általános leányiskola épületét.29'-* (A megyék átszervezésekor megszűnt Bács-Bodrog s vele együtt a tankerületi igazgatóság is, melynek eddig itt volt a hivatala.) Az alsósokat sietve átköltöztették ide, s ezzel létrejött a már régóta kívánatos szervezeti és gyakorlati egység.

A bajaszentistváni r. k. elemi iskolán kívül még egy katolikus elemi működött a „Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskolanővérek bajai leánynevelő intézeté”-nek keretén belül. Az alapítás (1870) első két évében négy osztályú volt, de csakhamar (1876) nyolc osztályúvá szervezték át. Ebből fejlődött ki a leánypolgári. Később (1928) tanítónőképzőt állítottak fel ugyanitt.295 Egy épületen belül tehát három iskolatípus kapott helyet, sőt a legfelső szint maga is két részre oszlott. Az ún. líceumba járók négy évig együtt tanultak a tanítónője41