Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: Baja népoktatásának főbb kérdései 1944-1948 között - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 24. (Baja, 1980)
A nemzetiségi oktatás helyzete
tanács határozatot hozott arról, hogy a magyarországi nemzetiségi nevelés törvényét mintaszerűen elkészítteti, hiszen csak „ennek életbeléptetése és becsületes végrehajtása után várhatjuk majd a viszonosság elvének érvényesítését.”130 A nemzetiségi oktatást első ízben a 10030 1945. számú rendelet szabályozta, mely októben 24-én lépett életbe.131 A VKM igen nagy súlyt helyezett azonnali és széles körben történő ismeretére, ezért a rendelet megjelenésének másnapján már átírt a Magyar Tájékoztatási Irodához, és rádión kérte bemondani annak lényegét. Hangsúlyozta : a rendelet a korszerűség és a demokrácia követelményeinek jegyében készült. Már tíz nemzetiségi szülő kérésére elrendelik a szülők megszavaztatását. Titkos szavazással dönthetnek abban a tekintetben, hogy gyermekeik számára tisztán anyanyelven folyó oktatást kívánnak-e a magyar nyelvnek mint tantárgynak tanításával, vagy pedig az anyanyelvet csupán mint külön tárgyat kívánják-e taníttatni. A magyar nyelvet ebben az esetben sem tanítják nagyobb óraszámmal, mint a nemzetiségi nyelvet. Az új nemzetiségi tanítási nyelvű népiskolát már akkor engedélyezni kell, ha az iskolába legalább 20, azonos nemzetiséghez tartozó tanuló jelentkezik.I:!A rendelet persze önmagában nem hozott megoldást. Végrehajtásával elsősorban a nemzetiségek nem voltak megelégedve. A miniszterelnökség rendeletére 1946. január 6—8. között jugoszláv— magyar vegyesbizottság vizsgálta meg a dél-magyarországi helyzetet. Pécs és Mohács után a Bajától délkeletre levő Hercegszántóra és Garára is elmentek. A panaszok és a kérések elsősorban iskolaügyi és kulturális, továbbá közigazgatási és rendészeti vonatkozásúnk voltak. „Sérelmezi a sokác, illetve a bunyevác lakosság az anyanyelvi oktatás teljes elmaradottságát, illetve háttérbe kényszerítettségét.” Olyan jogokat kíván, mint amilyent Jugoszláviában a magyarok élveznek. Kéri az anyanyelvi oktatás azonnali megindítását, nemzetiségi nyelven írt tankönyvek kinyomtatását és addig, amíg megfelelő számú nemzetiségi anyanyelvű magyar állampolgár tanító nem áll rendelkezésre, engedélyezzék Jugoszláviából áthozott tanítók működését.1:13 A délszláv nemzetiségek panasza csak részben volt jogos, hiszen a délszláv nyelvű oktatás területünkön már 1944 végén megindult, tehát jóval a miniszteri rendelet előtt. Csávoly kért és kapott ekkor 1 bunyevác tanerőt a tanfelügyelőtől.134 1 945 nyarán azonban hiába kérnek Katymárra egy délszlávul tudó tanítót. A tanfelügyelő küldene, nincs azonban ilyen embere tartalékban. Keressenek a katymáriak egyet és vegyék fel.135 A tankerületi főigazgató külön levélben hagyja meg Bács-Bodrog tanfelügyelőjének: „mindent kö-21
