Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: Baja népoktatásának főbb kérdései 1944-1948 között - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 24. (Baja, 1980)

Átképzés és továbbképzés

esett arról, hogy az osztályharc veszélyezteti a műveltséget, beszéltek a középosztály jelentőségéről, féltek ennek széthullásától, tiltakoztak az idegen erők — értsd marxizmus — térhódítása ellen. Ilyen körülmények között született meg az új, hároméves továbbképzési terv, melynek az volt a célja, hogy ,,a nevelők helyzetét megszilárdítsa a demokráciában." A tanfolyam célkitűzése először a ,,Köznevelés"-ben jelent meg vázlatosan, később kötetben is kiadták anyagát.11’ A bajai továbbképzés erre támaszkodhatott volna, de az előadó tanítóképző intézeti tanár már bevezetőjében rámutatott a Köznevelésben megjelent vázlat súlyos hiányaira, tévedéseire, rendszertelenségére és egyenesen a pedagógus lap szégyenének bélyegezte, hogy ilyen silány vázlat nyomdafestéket láthatott.1111 Ezek után az ókortól szinte napjainkig ismertette a különböző korok nevelési eszméit. Az előadás után az egyik bajai általános iskola igazgatója Marx erre vonatkozó megállapításait vázolta, mert erről nyilván nem esett szó az előadásban. Ugyanez az igazgató egy másik előadás kapcsán, amelyet egy cisztercita tanár tartott „A dunai népek története a Mohácsi vészig” címmel, szívesen hallott volna a környező országok gazdasági, szociális, művelődési, néprajzi helyzetéről.11'

Bár az átképzések alkalmával a magasabb általános műveltségű, a nagyobb szakmai tekintélynek örvendő, középiskolában tanító, főleg egyházi szolgálatban álló tanárok álláspontja került kifejtésre és állt a kibontakozó viták középpontjában, ezek a megbeszélések más társadalmi—politikai és ideológiai ráhatásokkal együtt, ha lassan is, de eredményt hoztak a nevelői kar egészét illetően. A tisztázódási folyamatot egészségesebbé és gyorsabbá tehette volna, ha a helyi demokratikus pártok vezetői jelentősebb támogatást lettek volna képesek adni azoknak az értelmiségi csoportoknak. amelyek már a háború befejezését követően a népi demokratikus fejlődés mellé álltak. Ehhez azonban a tapasztalatuk nem volt elegendő.

Az 1945—46-os tanév átmeneti, rohammunkaszerű átképző tanfolyamai után rendszeres, intézményes keretet teremtett a VKM III. (Nevelési) ügyosztálya.118 Az 1945-ben kezdődő szakasz nyílt világnézeti irányultságával szemben a hároméves továbbképzési terv politikai értelemben visszaesést jelentett. A szakmák szerint alakult munkacsoportok anyagából teljesen hiányzott a napi politika.1111 A világnézeti kérdések burkoltabban vetődtek fel, és sokszor szakmai álarcban jelentek meg, ami felismerhetőségüket nehezebbé tette. Baján ráadásul, éppen szakmai felkészültségüknél fogva, a gimnázium tanárai és a zárda tanárnői tartották az előadások jó részét. Világnézetüket, a társadalmi haladásról vallott felfogásukat az előzőekben saját szavaikból ismerhettük meg.

1«