Nagy István művészete. Az 1973. október 18-án Baján megtartott tudományos tanácskozás előadásai - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 23. (Baja, 1975)

Bela Duranci: Nagy István Jugoszláviában

vár”. — keserű ennek a közleménynek a zárósora és hazai művészek félelmére, s az érkező idegen reménykedéseire mutat.

De a művek túlélték alkotójukat, az egykori rettegés a nehéz percektől elmosódott. Sajnos, az elmúlt háború vihara és a háború utáni első évek sokat szétszórtak közülük a nagyvilágba. Hirdetik őket a régiségboltokban Izraelben, sok elkerült Németországba és Kanadába — legalábbis, ami azokat illeti, melyekről tudunk. Sok műalkotás elpusztult, de még mindig, nem is remélve, találkozunk velük Bácska és Bánát otthonaiban.

Számunkra Ö mindig új, impresszív, ismeretlen és közeli lélek, mint Szabadka fiának, Kosztolányi Dezsőnek, aki a ma ünnepelt művészről mondja:

„Nem tudok róla semmit. Itt állok a képek előtt. Álmodom... Ö, akiről minden tudok. Nagy István, aki van. Nagyszerű, nagyszerű”.

64