Kőhegyi Mihály - Solymosné Göldner Mária: Madaras története az őskortól az újratelepítés befejezéséig, 1810 - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 22. (Baja, 1973)
Az őskortól a török korig
megye északi részén juttatni. A tatárjárás pusztítása után pedig még nagyobb birtokok állottak e célra rendelkezésre. A mai Bácsborsódtól délre, valahol a katymári Kamenyák-puszta (Kövesmajor) táján fekvő Bátoregyházát, mivel az már hosszú idő óta lakatlanul állott, a király 1340-ben Becsei Töttösnek adományozta.21 Ám a területre a kunok is igényt tartottak — bizonyára nagyszámú állataik legeltetésére szolgált az, — s így Töttösnek tilalmazni kellett a kunokat használatától. Ugyanez az 1341-ben kiállított oklevél további 5 környékbeli puszta (Borsod, Tökörcsborsódegyháza, Bükedegyháza, Rendesegyháza, Matyusháza) használatától is eltiltja a ,,környéken megszálló” kunokat.22 Ez utóbbi kifejezés arra utal, hogy még mindig nomád módon sátrakban laknak, s ha szűk körzeten belül is, de vándorolnak legelő állataik után. Madaras első okleveles említése ugyancsak a kunokkal áll öszszefüggésben. A XV. század közepén a kunok zöme még nem települt meg állandóan. Mikor okleveleink szállásaikat említik, úgy beszélnek róluk, mint akik bizonyos hely ..környékén” tartózkodnak. A földművelésre való áttéréssel azonban megindult a feudalizálódás folyamata. A nemzetségfők, akik eddig mint a nemzetség választott bírái és seregvezetői szerepeltek, a XIV. század elejétől kezdve felveszik a comes, azaz „ispán” címet és igyekeznek a dolgozó szabad nemzetségtagokat adófizetésre kötelezni és jobbágysorba süllyeszteni.23 Magyarországra — mint arról egy 1279-i oklevél tudósít — hét kun nemzetség költözött be.24 A kun nemzetségek nevét XIII. és XIV. századi okleveleink tartották fenn. Ezek a késői nemzetségek, ha szerkezetükben már nem is azonosak a tatárjárás előtti kun nemzetségekkel, azoknak kétségtelenül egyenes folytatói, mert nevük egyezik. A földművelésre való áttérés szükségszerű, történelem diktálta kényszerét legelőször a kiváló Köncsög ispán és családja ismerte fel, akik kun kapitányi rangjuk megtartása mellett bácskai birtokaikon feudális főúrként gazdálkodtak. Szabad pásztorkodáshoz szokott alattvalóikat azonban ők sem tudták mindég kordában tartani, azok be-becsapták állataikat egy-egy környező birtokra. A Köncsög nemzetség igyekezett elégtételt adni a károsultaknak. így esett meg, hogy 1377-ben egy nagy hatalmaskodás után Köncsög (comes Kuncheg) fiai 150 arany forint elégtételadás biztosítékául lekötötték a bátmonostori Töttösöknek Madaras nevű birtokukat.25 Ekkor említik először községünket. 150 arany csinos kis summa volt azidőben, így nem csoda, hogy hirtelen nem tudták a pénzt 8
