Kőhegyi Mihály - Solymosné Göldner Mária: Madaras története az őskortól az újratelepítés befejezéséig, 1810 - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 22. (Baja, 1973)
A falu betelepítése
A fentebb említett két térkép közül egyik sem maradt ránk. Az ún. II. József féle felmérés azonban világosan mutatja, hogy a falu a Katymárról Bácsalmásra, Katymárról, Kunbajára, Bajáról Bajmokra, illetve Borsódról Madaras pusztára vezető utak által alkotott szabálytalan négyszög alakú területre telepedett.113 A falu még ma is szabályos, mérnökileg kimért téglalap alakú település. A Katymárról Bácsalmásra, illetve Bácsborsódról Bajmokra vezető utak keresztezésénél áll a templom. A főutak igen szélesek. A mellék utcák (tizedek) derékszögben metszik egymást Ebben a rendszerben világosan felismerhető a bácskai telepes községek arculata. A telepítéseket lebonyolító Cothmann Antal királyi biztos 1763-ban összefoglalta tevékenységét és terjedelmes jelentésének végén 20 pontban vázolta azokat a szempontokat, melyeket a telepítés során szem előtt tartott. Javaslatának 4. pontjában ezeket írja: ,,Ha a helységek a telepítésre ki vannak tűzve, ha intézkedés történt az oda telepítendő nép iránt és az új építésekre is minden előkészület megtétetett; úgy vélem, hogy a jövendő új falvakban más építési módot kell életbe léptetni. Mert eltekintve attól, hogy a mostani házak egy egész telkes gazda számára kissé szűkek, a kertek is hátulról úgy vannak egymáshoz kötve, hogy a gazdák, ha akarnak is, hátul nem csinálhatnak maguknak szérűket. Azért alázatos véleményem az, hogy a jövőben az utcák tűzvész elkerülése végett is szélesebbre hagyassanak s pedig 25—30 ölnyire; a házak a rendezett utcák sorába építtessenek s 60 öl hosszúak s legalább 15 ölnyi szélesek legyenek s fűzfákkal legyenek körülültetve. Az utcák... egyszerű kettős vagy hármas keresztalakban szabályoztassanak. S jóllehet eképpen a lakóhelyek nagyobb kiterjedése által a terület nagyobb része a helységre foglaltatik le, mégis haszon háramlik a lakosságra, mert nagyobb kertjeikben közvetlenül lakóházaik mellett lent, kendert, dohányt, török búzát vagy más veteményt ültethetnek, vethenek...”.144 Quits Antal mérnök bizonyára részt vett a Bácska betelepítésében és az ott tanultakat alkalmazta Madaras telkeinek, utcáinak kitűzésekor is.145 A telepítés gyorsan folyt. Júliusban már „recenter impopulatum praedium”-nak, azaz újonnan betelepített falunak nevezik az okmányok Madarast.146 A község pecsétjének címerében egy túzok áll, csőrében nádbuzogányt vagy búzakalászt tart.147 Körirata: „Sigillum possessionis Madarass. 1787.” Tehát: Madaras község pecsétje. 1787.” Ez utóbbi a telepítés évét jelzi. 36
