Kőhegyi Mihály - Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973)

V. Hegyek.

Illyenek a község területén az úgy nevezett „Telecskai” hegyláncz mely Madaras Községénél veszi kezdetét, — és a’ megyének több részein keresztül egész Verbászig nyúlik — ezenkivül nem léteznek. —

VI. Tájképietek.

Madaras Község, és Madarász puszta határleírása következő tájképletett tüntet elébünk, u.m.

a, Fekvése a’ Helység és határának következő mintában álítatik elé, u.m. (lásd mellékelt térképet!)

b. A’ határ következőleg van beosztva.

I. Jelenti a’ belső telket, a’ „Falut”,

II. A’ helység körüli herés kerteket jelenti.

III. A’ belső telekhez osztott kender földeket jelezi.

IV. Jelezi az elkülönített közös legelőt Madaras Községének.

a IV. és a’ néhai uradalom legelő földeit jelezi.

V. VI. VII. VIII. Madaras Községe szántóföldéit jelezi.

IX. A’ községhez tartozó kaszálló földeket jelezi.

X. A’ község öszves s'zőllő földeit mutatja ki.

XI. A’ néhai Uradalom birtokához tartozó kaszálló földei.

XII. A’ néhai uradalom birtokához tartozó és terméketlen tervek felvett szántó földeit jelezi.

a, az úgy nevezett uradalmi „Sóstó”.

b, „ „ „ „Gyengeszék”

c, „ „ „ „Kígyós patak”

VII. Távkilátás.

Miután a’ területen csak kevés magaslatok léteznek, mindannak daczára a’ táv kilátás egy Német mértföldnyire ki terjed.

VIII. Vizek.

Madaras Községe és Madarász puszta térképletén találtató vizek állanak az F. a. és b. betűkkel jelelt tavakból, és ó. betűvel jelelt patakból.

1 ször az a, alatt jelelt Soóstó 56 Catastralis holdon terül el. és kesernyés szalétromos vizet tartalmaz kifolyása nintsen, a’ tó áradása a’ gyakori essőzések, és havazásokból veszi eredététt, különössen őszkor, télen, és tavaszkor, a’ viz áradása három, sőt négy lábnyira emelkedik, nyáron azomban a’ viz két lábnyira szokott leapadni, kárt nem okoz miután a’ viz mélytó ágyában marad, és

54