Kőhegyi Mihály - Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973)
Dauíova (Dávod) Dautova községe fekszik Bács Bodrogh megye felsőjárásában,— székhelye Zombor, — Dautován, a mint a helyek elnevezéséből is gyanítható, őslakóik óhitű-szerbek voltak, kik a szomszéd Csatalya (:Csataalja:) községben lakó ’s Dautovára általköltözött magyarok által kiszoritatván, külömböző vidékekre elköltöztek, különösen Szivacz községében találtatnak jelenleg is olly közlakósok, kiket Dautováncskiaknak neveznek. — Hogy történeti jelentőségű események színhelye volt a környék, ’s hogy e vidéken csaták vívattak, bizonyítja azt a velünk szomszédos Csatalja, (:Csataalja:) község elnevezése, — mellynek nagyobb hitelességéül szolgál az is, hogy egy dautovai juhász, midőn juhait itatás végett a homokbuczkákon a dunára áthajtaná, egy a széltől kihordott csontdarab tűnvén szemébe, további vizsgálódásának eredménye lön, hogy egy egész csontvázra akadt, ki mellett kard, két pisztoly és lova szerszámostol, a rozsda által tökéletesen megemésztve— hevert. A nép száján a község neve rendesen Deutó, írásszerint azomban Dautovának emlitetik, a mely nevezetét, alatta nyugatról fekvő De-jó-tó-a nevű halas tótol, mely számos jó halairól volt ősméretes, — nyerte; a község nevének inneni eredete, az 1783* évben készített földrajzban is megemlítetik. Dautova községének csak 1765 ik évről vannak fenn anyakönyvei, miután az a Csatalyai plébánia filialisa volt, a honnan is t :i : Csatalyárol, — később a feksővidékekröl is, nyerte népességét. A községben előforduló topographiai helynevek megnevezése: Kajla erdő a dunának keletre kanyarulásánál, a hol Konyszkaglava nevű tanya is van; — Böde, erdő északi részen, — azon felül Kovacsicza, Ezer, Halasicza, és Dejótva elnevezésű halastavak, melyeknek azomban már nyomuk sincsen, ’s jelenleg mint közlegelő használtatnak, mely tavak és rétek, még a Duna kiöntések történtek, és a duna töltés nem vonatott, számtalan és igen nagy menynyiségű jó halat tartalmaztak, a mely időben a közlakosság foglalkozásának nagyobb része a halászat volt, ’s a földművelés a halászatnak és vadászatnak utánna állott. — A szántó földek, meliyek meglehetős termő erővel bírnak, következőleg neveztetnek : Kenderes, a hol csupán kender termesztetett, — Tüskés, hajdan erdős-bokros hely, Borsófői dek, Kutakmelléke, Kétáguhegy, hasonnevű kétágú dombtol veszi nevezetét, Kistelek, Igái, rétség, melyben nád, sás és csádé terem, Sivacz, Vaskapu, a szántóföldek 43
