Kőhegyi Mihály - Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973)

zsiványok tartózkodási helyéül szolgált, ’s hova jelenleg sem ember, sem állat behatolni nem képes. —

„Szilfák hátja” Egy erdőrész, melly a’ benne nagy számmal lévő szilfáktól kölcsönözte nevét”.

„Kalugyericza” Tó nevét onnét kölcsönözte; mivel azon tájon a’ kalugyereknek (:Szerb barátok:) egy kolostora létezett, ’s hogy illyen csakugyan létezett a’ hagyományon kivül onnét is kitűnik; mert ott mint egy 60 ével ezelőtt igen sok téglát kiástak, ’s a nagy épületnek alapjára akadtak. —

„Holt Duna”. Erről annyi tudatik, hogy ezelőtt régente erre volt állítólag a’ Duna folyása; jelenleg azonban már csak álló víz, ’s éppen innét veszi nevét.

„Resovicza” ( :szerbül súlyom :) tó sok súlyom lévén benne, nevét innét kapta. —

„Sebesfok” nevét sebes folyása végett nyerte. —

„Orsóvá” Dunának egy ága, melly nevét onnét kapta, hogy egy erdész egyízben fegyverét beleejtvén, azt onnét a’ víz sebes forgása miatt minden erőlködései daczára többé kivenni nem bírta, míg végre türelmét vesztve felkiáltott hogy ezen víz úgy forog, mint az orsó. —

„Gyuricza tója” nevét egy Gyuricza nevű lakostól kapta, ki ezen tó mellett egy sertvés óllal bírt, hol sertvéseit tartotta. —

„Oraskovicza” tó, melly szerb nevét a’ benne nagy mennyiségben termett súlyomtól kapta; — a’ súlyom szerbül rasaknak neveztetvén. —

„Csiszár tója” nevét onnét kapta; mivel folyvást Csiszár nevezetű lakosok halásztak.

„Lesek” Egy fok a’ rétben, melly nevét onnét nyerte, mivel ott mint a’ halászatra nézve fontos állomáson folyvást egy halászati felügyelő tartózkodott, ki a’ halakat leste.

„Sóstó” nevét szikes földe után nyerte, melly a’ lakosoknak széksó szedésre nyújtott alkalmat. —

„Dara tója” nevét onnét nyerte; mivel folyvást Dara nevű lakosok halászták. —

„Bíbícz tója” nevét az ott tanyázó sok bíbícz madártól kapta.— „öregfok” miután a’ fokok között legnagyobb, nevét nagysága után nyerte; mível a köznép a „nagy” melléknév helyett gyakran az „öreg” melléknevet szokta használni.

„Itató” egy tó, hol az előtt, a’ marhákat szokták itatni. — „Hosszúto” nevét mivel valamennyi tők között leghoszabb, hoszúsága után nyerte. —

27