Bernshütz Sándor - Kőhegyi Mihály: Névadási szokások Észak-Bácskában az 1960-as években - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 20. (Baja, 1972)

Névadási szokások Észak-Bácskában az 1960-as években

Régi és mai gondok az utónevek kutatásában

örvendetesen fejlődő névtudományunk művelői az elmúlt években számos tanulmánnyal és közleménnyel gazdagították a mai, élő személyneveinkről kialakult ismereteinket.1 Megjelent több olyan összefoglaló munka is — Büky Béla „A fővárosi keresztnévadás hatóerői” (Bp., 1961.), Kálmán Béla „A nevek világa” (Bp., 1967.), Ladó János „Magyar utónévkönyv” (Bp., 1971.) —, amelyek a legjobb értelemben váltak népszerűvé, jelezve a nagyközönség érdeklődését a névtan kérdései iránt. Ennek az érdeklődésnek jellemző mutatója Grétsy László érdekes és modern kísérlete, aki 1969-ben televíziófelhívásban kérte a nézőket, hogy küldjenek a részére ritka, a naptárakban nem szereplő keresztneveket. Az eredmény: 1507 levélíró (pályázó) 35 200 névadattal lepte meg a közismert nyelvészt.

Berényi Zsuzsanna (Csepel), Büky Béla (Budapest), Hajdú Mihály (Nógrád megye, Sopron környéke), Kálmán Béla (Debrecen), Lőrincze Lajos (Tolna, Baranya megye, sőt országos adatok), Mikesy Sándor (több helység) munkássága nyomán szaporodott azoknak a területeknek a száma, amelyeknek XX. századi névanyagáról, névadási szokásairól átfogóbb ismereteink alakulhattak ki.2 Értesültünk arról is. hogy B. Gergely Piroska a kalotaszegi magyar személynevek, Ördög Ferenc pedig a göcseji és hetési névanyag feltárásán fáradozik.3 Jómagunk Baja város utóneveit ismertettük.4

Mindezek ellenére nyelvészeink általában keveslik a névközléseknek és az olyan munkáknak a mennyiségét, amelyek egy-egy földrajzi, etnikai, nyelvjárási szempontból megkülönböztethető (elkülönülő) tájegység XX. századi névanyagát teszik közzé. A névadattárak hiánya nemcsak hosszadalmas és sokszor fantáziátlan gyűjtőmunkára kényszeríti őket, hanem eleve lehetetlenné teszi az összevetést, a szélesebb kitekintést is.5 Mindhárom személynév típusban (vezetéknév, utónév, bece- és ragadványnév) eléggé keveset tudunk a vidék, azon belül az egyes szociális cso-3