Koszta István - Kőhegyi Mihály: Kivonatok a bajai ferences zárda háztörténetéből 1694-1840 - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 19. (Baja, 1972)

— Röss Bertalan: Aviánói Márk pápai követsége és a török félhold alkonya Magyarországon. Budapest, 1936. 142—146.

6 Az 1699-ben kötött karlócai békéről van szó, melynek III. pontja kimondja, hogy Bácska a császár területe. — A békeszerződés szövege: Grund — und umständlicher Bericht von denen r. Kais. Grossbotschaften, wodurch der Friede oder Stillstand zwischen der Aller Durchlauchtigst-Grossmächtigst — und Unüberwindlichsten Römischen Kaiser Leopoldo Primo und dem Sultan Mustafa Han III. den 26 januarii 1699. zu Karlovezi geschlossen wurde. Wien, 1702.

7 Barkóczy Ferenc (1710—1765) esztergomi érsek, hercegprímás.

8 Hercegszántó egyik legrégibb plébániája volt Észak-Bácskának. Anyakönyvei 1715-től vannak meg, ekkor alapították lelkészségét is. —

— Schematismus cleri Archi-Diocesis Colocensis et Bacsiensis ad annum Christi 1883. Coloczae, 1883. 43.

A hercegszántói plébániát különben már 1749 őszén elvették a ferencesektől (OL. — Magyar Kancelláriai Levéltár, Originales referadae 1749. 115., szeptember 15., szeptember 22.). A vita vége az lett, hogy Mária Terézia elrendelte: a ferencesek csak ott kezeljenek plébániát, ahol konventjük van, egyebütt világi papokkal helyettesítsék őket (OL. — Magyar Kancellária Levéltár, Originales referadae 1751. 147.). Az egész küzdelemről igen jó összefoglalás Hegedűs Antal: Patachich Gábor kalocsai érsek élete és restaurációs tevékenysége. Budapest, 1954. Kézirat a Kalocsai Érseki Könyvtárban.

® E rendezés adta meg a város mai képét. A Grassalkovich-palotá (ma városháza) előtti tér így kezdett kialakulni. A Szent Antal (ma Szamuely Tibor) utca a ferencrendi barátok kertjére merőlegesen épült ki. A gazdasági -udvar- egy részét azután- jóval később Déri Frigyes vásárolta meg s adta át a városnak.

18 Batthyány József (1727—1799) kalocsai, majd esztergomi érsek. A kérdésről bővebben Iványi István: Az új Bodrog vármegye. A Bács- Bodrog megyei Történelmi Társulat Évkönyve 1885. II. 17—25. (Ezentúl: BTTÉ.)

fi Ettől kezdve ismét évszám szerint folytatódik a feljegyzés. A közbeszúrt régebbi adatokat nyilván egykori iratokból másolták ki. Téved azonban a feljegyző, amikor a rezidencia pecsétnyomóján található évszámot (1699) a bajai rendház létrejötte évének véli. Ismerjük ugyanis I. Lipót 1691-ben kelt kiváltságlevelét, melyben elrendeli, hogy a bajai, mohácsi és más zárdák a ferencesek tulajdonában maradnak, s itt a török idő alatt végzett lelkipásztori munkájukat tovább folytathatják (Unyi Bernardin: A mohácsi ferencesek története. Gyöngyös, 1943. 11—13.). Az 1693-ban Rómában megtartott ferences gyűlés jegyzőkönyve már a baj|ái, zombori, kalocsai, bácsi és szabadkai rendházakról beszél (Antunovic Ivan: Rasprava o podunovskih i potiskih Bunjevcih i sokcih. Bee. 1881. 94—95.).

12 Jelenleg Felsőszentiván.

13 A Háztörténetet vezető barát itt ismét egy megtalált régi okmányt másolt le, melyet azonban a kivonat készítője már nem vett át.

14 A sírbolt a főoltár alatt épült meg, de azután hamarosan betelt, jelenleg teljesen elfalazták.

15 A görög-keletiek „kistemploma”, mely a Szabadság u. 6. számú ház udvarában áll. — Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. Budapest, 1961. II. 23. Genthon a két bajai templomot összekeveri.

16 Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye.

54