Solymosné Göldner Márta: Asszonyélet Dávodon - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 18. (Baja, 1971)

Ellentétben a levetyke egységesebb stílusával, a blúznál a divat és az egyéni ízlés nagyon sok variációt hozott létre.

A levetykéhez tartozott a huszas, a pénzekből készült nyakék, amit szorosan a nyakra kötöttek, nem a mellre leengedve, mint a sárköziek. Az 1920-as években felváltotta a metál, amiben a szülők, férj vagy saját fényképét viselték. A lánc 2—3 soros volt, (ezt számon is tartották !), azon egy-három metál. Divatba jöttek a búcsúban vásárolt virágalakú brosstűk is.

Elengedhetetlen tartozéka volt a viseletnek a fehérrel vagy színessel hímzett zsebkendő, slingeléssel a szélén, amit a lányok még tánc közben is a kezükben tartottak. Nagyon megnézték, kinek, milyen a zsebkendője.

Télen a blúz fölé hasonló szabású pargettal bélelt pántos blúzt viseltek. Felül testhez álló, alul bodrozva, színes szövetből, sima vagy csíkos (kord) bársonyból készültek, saját anyagú övvel.

Ugyancsak a 30-as években jött divatba a bodros aljú cvetter. Ispiánból kötötték, ebből van a pregacsa kötény is, az egyik ága fekete fonal, a másik iszpián. Különböző fazonú volt, néha derékig érő gallérral. Az eleje a szvetter anyagával azonos fonállal hímezve virágokkal. Díszes gombokkal záródott. Megkötő volt a derékon, a végén nagy sallang, és fodros alja a dísz. 40— 50 pengőbe került, strikkerek készítették.

Hétköznapra finom berliner kendőket vettek magukra. Azt is a strikkerek készítették. A második háború alatt angóra nyulakat is tenyésztettek sokan, annak a szőréből kötöttek pulóvereket.

A lányok ünnepen széles fekete bársonyt kötöttek a fejükre, hátul búkor ja volt, kb. 20 cm még le is lógott a szalagból. A végén nyolcas sík (ezüst csipkeféle 8-as alakú mintákkal), és klica (hosszú ezüst rojt). Szoktak oplikációt (színes gyári virágcsipke) is tenni a bársony végére. A bársony teljes hossza kb. másfél méter volt, mikor megkötötték, akkor rendesen leért a hátukig. Az öregek emlegetik a decsit vagy drecsit, „az valami piros kis cakknis szalag, amit a bársony alá kötöttek, de a férfiak ingének gombolásához is varrtak. Ez az első háborúval már kiment a divatból.”

Hétköznapra télen a lányok is előre kötötték a fejüket, munkára egyesek hátra kötötték (sárközi hatás), de ünnepen a legnagyobb hidegben is hajadonfőtt mentek. Böjtben fekete, munkára delén, más alkalomra selyem kendőt viseltek.

A harisnya: pippancsos, buckos, bibbantyús harisnya vagy kapca olyan mint a mohácsi sokacoknak, csak apróbb mintás.

13