Bernschütz Sándor et al.: Névadási szokások Baján 1896-ban és az 1960-as években - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 17. (Baja, 1970)

Bernschütz Sándor - Kőhegyi Mihály: Baja keresztnévadási szokásai az 1960-as években

Kiegészíthetjük a képet azzal, hogy az örökölt nevek száma 1945-től, az utó1 só háborús év*ől távo’odva fokozatosan csökken. Talán nem tévedünk, ha az okot a XX. század első felének szörnyű világháborúiban je’öljük meg. Az éiet devalvációiának, a tehes létbizonytalanságnak idején a szülők a gyermekben továbbélő nevükkel min+egy tiltakoztak az erőszakos elmúlás ellen. E szándék lélektanilag — miként a névadás többi indítéka is, — igen természetes és mélyen emberi

Az alábbiakban megismételjük fontosabb következtetéseinket :

1. 1896 és 1966 között a névdivat jelentősen megváltozott: a leggvakoribb 15 férfinév 60. a női nevek 80 %-a kicserélődött.

2 A női nevek divathullámzása erős, az egyes nevekkel kapcsolatos jelenségek intenzívek, míg a férfinevek általában konzervatívabbak.

3. Neveink általában egy fázis eltolódással követik a főváros általános, illetve egy-egy névre vonatkozó tendenciáit.

4. A divatos és az elavuló név megítélésében fontos az adott név öröklődési arányának vizsgálata.

5 1896 és 1959 között — egyéb tendenciákkal ellentétben — a névátörökítés szokása Baján jelentősen megerősödött. Ennek okát a háborúkban látjuk.

6. Vidéken a teljes anyaggal dolgozó statisztikai módszerek és a közvéleménykutatás együttes alkalmazása nyomán remélhetjük a legjobb vizsgálati eredményt.

Bernschütz Sándor — Kőhegyi Mihály

34