Bernschütz Sándor et al.: Névadási szokások Baján 1896-ban és az 1960-as években - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 17. (Baja, 1970)

Hegedűs Józsefné - Kőhegyi Mihály: Baja (Bács-Kiskun m.) keresztnevei 1896-ban

Anna, Kellner Erzsébet. E vezetéknevek más magánhangzókat tartalmazó keresztneveket kívánnak, pl. Gyafcsa Imre.

Nem ritka a névadásnál a névalliteráció sem, tehát az az eset, hogy a két névelem azonos mássalhangzóval (ritkán azonos magánhangzóval) kezdődik :

Bálint Béla Beck Béla Bellosics Bálint Forró Ferencz Frank Ferencz Fülöp Ferencz Iszkaitz István

Blum Borbála Ingusz Ilona Kazinczi Katicza Madár Mariska Mándits Mária Marosovits Mariska Matkovits Mária

Jaszenovits János Müller Mátyás Paritya Pál

Mayer Mariska Roszmann Rózsa Róth Rozália

Érdekes, hogy a női nevek többségében nemcsak az első, hanem a második hang is alliterál.

Az adatok közt rímelő neveket is találunk szép számmal. Hogy ez a női neveknél sokkal gyakoribb, arra vezethető vissza, hogy a női nevek közt igen sok az a hangra végződő, s ezek az a végződésű vezetéknevekkel összecsengenek:

Erős András Csórja Lujza

Füves Lajos Csurka Ilonka

Gilján István Hanga Etelka

Nemes András Kosa Julianna

Rausch Lajos Kvála Magdolna

Wagner Sándor Muzika Anna

Schama Ilona

3. Keresztneveinket a szülő foglalkozása szerint is osztályoztuk. Az esetek többségében természetesen ez az apa foglalkozását jelenti, de leányanyák esetében az anya foglalkozását vehettük csak figyelembe.

A századfordulón Baja jómódú polgárosodó város volt. Előnyös földrajzi helyzeténél fogva virágzott az ipar, kereskedelem, hajózás. A városi lakosságnak ez nyújtott nagyrészt megélhetési lehetőséget. Természetesen közigazgatásilag hatalmas mezőgazdasági művelés alatt álló terület tartozott hozzá. Egyidejűleg vizsgálhatjuk tehát a falusi és városi névadásbeli szokásokat.

10