Báldy Bellosics Flóra: A régi népi takácsok élete Nagybaracskán és környékén - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 16. (Baja, 1968)

kát forgatnia, hogy már tíz éves korában kijelentette, nem akar ződhasú lenni, inkább gazda lesz. Az erőteljes, kemény bordahasználattól ugyanis a takács hasán megzöldül a bőr, innen származik a gúnynév.

*

A takácsok már a középkorban számtalan céhbe egyesültek. Ezekről nálunk a mohácsi vész idején olvasunk először13.

A takácsok e környéken a forgatásos mintáikkal érték el jellegzetes díszítéseiket, ezek tipikus takácsszőttesek, de igen változatosak. Vannak a négy községben egyező felépítésű díszítő soraik, szegélyhímek, mintáik is. Megállapíthattam, hogy gazdag motívumanyaggal rendelkeznek. Ügy a még megtalálható szőttesdarabokat. mint a meglelt régi takács-mi ntakönyveket vizsgálva s összehasonlítva a szomszédos dunáninneni sárköziek, szeremleiek. Csanádiak háziszőtteseivel azt tapasztalhattam, hogy formakincsük gazdagabb. A kivitelezésben keményebbek, de merevebbek. Az összehasonlított községekben az asszonyok főleg pamuttal szőtték a díszített holmijukat, puhábban, lazábban.

Mivel a forgatásos takácsszövés itt ma már megszűnt technika, hajdani készítőik már örökre elnémultak, ezért a rávonatkozó hímes szövéssel kapcsolatos adatközlések nem az egykori készítőktől, használóktól származnak, hanem legnagyobbrészt másod-, harmadkézből. így a gazdag motívumanyag gyűjtésénél, vizsgálatánál, rajzolásánál nemigen tudtam régi elnevezéseket gyűjteni, csak egy-két esetben.

A legrégebbi cifra kendőruhákon szerepel már a duplaveréses

csíkozás, sokféle variációban, színezésben és szélességben (51. á.) Nagyobb hímek között összekötő, térkitöltő szerepe van. Gyakran váltakozik istámos sorokkal.

Legáltalánosabban használt szegélydíszük a görbikés, vagy vízfolyásos, ennél egy-egy mintasort 4—4 vetülékszál és 4—4 láncfonál alkot, legtöbbször 5 mintasorból áll (33. á. rajznál. 50. fénykép á. alsó sora). Lehetnek dupla görbikék, amikor 2—2 görbikés minta ellenkezőleg van a szövésnél összeépítve (50. á. mintasora).

A nagy mintasorok leggyakrabban alkalmazott szegélydísze a remekcsipke. Ez egy vízfolyásos, görbikés fejből áll (31. rajz szegélydísze, 51., 52., 54., 55. á.-nál a főhímek szegélye).

is, Győrfi-Viski: Magyarság Néprajza. II. 265.

21