Tóth Kálmán: Puszták rózsája, népszínmű - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 15. (Baja, 1968)
első napjaira tehetjük. Színmüve megírására Tóth Kálmán tehát ezután keríthetett sort. Tekintve, hogy a mű kézirata 1850. január 30-án már Pestre érkezett, a „Puszták rózsája” keletkezési idejéül legvalószínűbb az 1849. december eleje és 1850. január vége közti heteket tarthatjuk. Tóth Kálmán ekkor, a szabadságharcból hazatérve, az előbb idézett szerkesztői üzenet tanúsága szerint is Baján tartózkodott s valószínűleg az akkori viszonyoktól is biztatva lázasan kezdett hozzá a forradalom és szabadságharc alatt kiérlelődött irodalmi tervei megvalósításához. Neve az irodalomban viszonylag ismeretlen még, de az irodalmi érvényesülés felé ekkor már megtette az első lépéseket. A Hölgyfutár 1849. december 11-i számában már megjelent első verse a forradalom utáni időkből, s a verset, mint fentebb utaltunk rá, sűrű egymásutánban követte a többi, először csak a Hölgyfutárban, majd Szilágyi Sándor vállalatainak megindulásával a Magyar Emléklapokban is. Több jel mutat azonban arra, hogy a költészet, amelynek terén immár megnyílt a nyilvánosság kapuja a költő előtt, Tóth Kálmán számára, legalábbis ekkor, csak az egyik utat jelentette az érvényesülés felé. Egy másik utat jelöl a „Puszták rózsája”, a drámaírással való kísérlet, amely az irodalmi név kivívása tekintetében, ha az előbbivel nem is egyenlő mértékben, de nem utolsó sorban szerepelhetett a költő számításai közt. A „Puszták rózsája” megírásán túl erre mutat egyebek mellett az a tény is, hogy színművét Tóth Kálmán, kétségtelenül az elfogadtatás szándékával beküldte a Nemzeti Színházhoz. Az utóbbival kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy költői hajlama s alapvetően lírikus alkata mellett vajon mi terelte Tóth Kálmán érdeklődését már ilyen korán a színműírás irányába. A fiatalkori olvasmányairól beszámoló feljegyzések elsősorban a költők olvasásáról, tanulmányozásáról beszélnek. De ekkori kedvelt olvasmányai közt találjuk a hazai írók, költők közül Vörösmarty, Petőfi s mások művei mellett Kisfaludy Károly munkáit is. Feltehető, hogy Vörösmarty-olvasmányai során Vörösmartynak nemcsak költeményei kerültek a kezébe, hanem drámái is. Fel kell tenni azt is, hogy Vörösmarty drámáin kívül már tanulóévei alatt megismerkedett Szigligeti 1848/49 előtt írt színműveivel is s ha ezek az olvasmányok az irodalom iránt fogékony s az irodalommal első kísérleteit tevő gyerekifjúban nem is alakítottak ki határozott vágyat a színműírásra, a dráma iránti érdeklődését mindenképpen felkelthették. Az említett olvasmányélményeknél azonban befolyásolóbb lehetett az a néhány hét, amit Tóth Kálmán a Ludovika növendékeként 1848. második felében-végén Pesten töltött. Bizonyos, hogy ekkor Tóth Kálmánt nem csak a forradalmi események láza 8
