Tóth Kálmán: Puszták rózsája, népszínmű - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 15. (Baja, 1968)

45. Alszeghy Zsolt: Tóth Kálmán lírájának fejlődése. ItK 1915. 54. 1.

45/a. a kalocsai r. k. plébánia anyakönyveinek Bolváry Etelkára vonatkozó adatai: Szül.: 1834. okt. 17. Szülei: D. Bolváry András és D. Körmöczy Mária. Keresztelte Körmöczy Imre teológiai tanár. Megh.: 1857. febr. 22. A születési anyakönyvek 1819 és 1837 között Bolváry Etelkának mindössze egyetlen leánytestvéréről adnak számot: Hortenzia Zsuzsanna Emerencia. szül.: 1836. febr. 12. Fiútestvérről nem tudunk. A Bolváry név egyébként Kalocsa leggyakoribb családnevei közé tartozik. Bolváriakkal a kalocsai anyakönyvekben már a XVIII. sz. elejétől kezdődően találkozunk. Tóth Kálmán „Mikor engem Szeged városából...” c. írásában említést tesz egy Bolváry Gellért nevű gyerekkori játszótársáról. Elképzelhető, hogy ez utóbbi szintén a kalocsai Bolváryak közül való volt, sőt nem kizárt az sem, hogy rokonságban állott Bolváry Etelkával is, s így része lehetett Tóth Kálmán és a lány ismeretségének létrejöttében.

(A kalocsai anyakönyvek adatait Utry Zoltán közölte velünk. Szíves fáradozásáért ezúton is köszönetét mondunk.)

46. 1. Hf 1849. dec. 14. 27. sz. 106—107. 1.

47. 1. Hf 1850. szept. 5. 56. sz. 222. 1.

48. 1. Emlék-album. 146—147. 1.

48. A csárdára és helyére 1. Iványi István: Bács-Bodrog vármegye földrajzi és történelmi helynévtára. Szabadka. 1889—1907. 3. köt. 136. 1.

56. A múlt század közepén már kialakult az az út, amely Baját és Kalocsát jelenleg is összeköti. A szóbanforgó időben azonban használatban volt még a két helység között a korábbi, a Duna árterületén haladó s a jelenleginél valamivel rövidebb út is. (Az utat minden korabeli térkép feltünteti.) A Vajastorki csárda mellett ez az utóbbi haladt el. Tóth Kálmán verseiből következően valószínű, hogy a költő a régi úton ment Kalocsára. A vers refrénjével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Vajastorki csárda a Baja-Kalocsa közti útszakasznak kb. 2/5, legfeljebb 1/3 részén helyezkedett el, Bajához közelebb. Kalocsáról Bajára haladva a Vajastorki csárdát éppen ezért aligha lehetett a múlt század derekán fél, de akár két óra alatt is elérni, mint ahogy az Tóth Kálmán versében szerepel. Feltehető, hogy a tényleges idő helyett (pl 3 óra) ritmikai okokból került a refrénbe fél, ill. egyszer két óra.

1. Schmidt. 83—85. 1.

52■ De az az idő vallyon hol lehet ?

Midőn E engem szeret.

53. Zámbő Aurél: Tóth Kálmán három eddig ismeretlen költeménye. ItK 1930. 362. 1. Az eredeti kézirat a Türr István Múzeum (Baja) gyűjteményében.

54. Remény 1851. jún. VI. fűz. 317—19. 1.

55. A rokonságról Zámbó is említést tesz.

56. A két ciklus azonos szövegű III. részének érdekessége, hogy e rész néhány sora feltűnő módon összecseng az Emléklap helyett c., Tóth Kálmán és Bolváry Etelka szerelmében fordulatot jelző vers (1. erre a bevezető tanulmány további részeit) két sorával:

Unott perceidben, ha nem lesz más tárgyad —

Emlékezz meg a dal szenvedő fiáról !

(Emléklap helyett)

illetve:

35

3*