Solymos Ede: Bajaszentistváni téglásélet. Baja környéki erdővágók - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 13. (Baja, 1965)
Hálsótűz. A hátsólűz alatt fenék hiilésnek, azaz hideg nyomásnak kell lenni. A fenékben lévő hideg ugyanis felnyomja a tüzet és ezáltal érik ki a tető. Hogy milyen hosszú hátsótűz kell. azt a fent levő téglák minősége mutatja meg. Hosszabb fenékhűlésnél jobb a tégla fent, mint a rövidebbeknél. Égetési tapasztalatok. Sűrű falak. Minéi sűrűbbre van rakva valamely sűrű fal, annál jobban kényszerül a fenéken dolgozni a huzat. Ennek pedig az a következménye, hogy nehezebb erős fenéktüzet fogni. Ilyenkor a cilindereket lehet ritkítani. A hűlés pedig vékonyan nyúlik el, mivel felfelé nehezen nyomulhat. Fenékhűlés. Hogy a tégla fent is jó legyen, ennek elengedhetetlen feltétele a fenékhűlés, mert a fenéken lévő hideg a meleget vagyis a tüzet felnyomja. A hűlés terjedése közben előre is nyomást gyakorol vagyis előre is nyomja a meleget, azért kell a fenékre vigyázni, ha már a hülés közel van. Ha a fenék elég erős volt, akkor a hülés vékonyan jön be. És ez a jó, mert akkor az erős fenéktüzet nyomja fel. Nem jó. ha a fenék gyenge. Ilyenkor a hűlés vastagon jön be és csak gyenge tüzet adhat át a tetőnek. A hűlést növelhetjük bontással és közeli haranggal való huzat erősítéssel. Hogy a hideg fel ne szökjön, azért vigyázni kell, hogy- rogvás ne legyen, és hogy- a lefedés ne legyen közelebb, mint az alsó bontás, hanem távolabb. Cilinderek (szórófalak). Két féle cilinder általános az égetésnél, .úgymint dupla és szimpla. A dupla cilinder több szenet fog lel, mint a szimpla, Ezért a duplát alacsony, a szimplát magas kemencékbe használjuk. E két félét kombinálhatjuk oly módon, hogy felül duplát, alul pedig szimplát és így az ilyen kombinált cilinderrel finoman lehet a szórást szabályozni. Huzat. Általában 2 harang használatos. Az első tartja a súbert, a hátsót pedig a tüzszabályozásra használjuk. Minél közelebb van a hátsó harang, annál jobban dolgozik fenékben. Azonban csak addig, amíg nincs túl közel, mert ha túl közel van, akkor a cúgluknál a keletkező légörvény éppen ellenkező hatást eredményez. Bontás vagy lefedés, levegőváltozás, tűzgyengülés vagy erősödés huzatváltozást idéz elő, tehát erre figyelemmel kell lenni. Huzatváltozás a tűz erősségét is befolyásolja, tehát ilyenkor is óvatosság ajánlatos. Tűz erősítésnél nagy huzatot használunk. Van eset, hogy a huzaton megerősödött tégla törékeny lesz, ez is figyelembe veendő. Utólagos és egyéb megjegyzések. Kanyarok (Rundung). Kanyarokban fontos, hogy ne kerüljön tüzgátló anyag, llaszter, cserép, stb. mert ez az egyenes kamrák oda irányuló jó hálását felfogja. Mivel a rundungban a huzat úgy is bedolgozza a tüzet, ezért ezt figyelembe véve mindig a külső felét íiitsük jobban. Lábak. Lábakat szabályozhatjuk helyenként beiktatott csak egy sűrű lal alá tett Iábalacsonyílással, vagy vezérkanálissal, vagy lábak közé tett téglával. Összefoglalás. Az égetésnek legfőbb követelménye általában az, hogy a rakást úgy szabályozzuk be, hogy normális fűtés mellett jusson a fenékbe az éppen szükséges szén, tehát se sok, se kevés. így elkerülhetjük a túlhajtott vagy spórolt fűtést. Általában tény az, hogy jó tégla csak ott lehet, ahova szén jut és ahol módot adunk neki, hogy el is égjen. El nem égett szén nem ad erőt, ellenben kárt tehet az által, hogy idő előtti vagy túlfűtésnél megrakodik és később, mikor erős tűzbe kerül, akkor egyszerre begyullad. Ezért kell a tüzet többször letisztítani. A tűzjárás akkor jó, ha hűlés előtt a fenék, a hűlés fölött pedig a tető erős. Normális fűtés mellett fenék túlerősödésén é.s hűlés elmaradásán úgy segítünk, hogy vágj- a szóró falakat ritkítjuk, •vagy a lábakat magasítjuk, esetleg a sűrű falat sűrűsítjük. Ha pedig a fenék gyenge és túlságosan jön a hűlés, akkor a fentiek ellenkezőjeként járunk el. 25
