Solymos Ede: Bajaszentistváni téglásélet. Baja környéki erdővágók - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 13. (Baja, 1965)
Ha nagyon összegyűlt a vályog, és kellett a hely, vagy nagy fészerekbe rakták össze, vagy a szabadban kazlakba. Sima helyre szalmát tettek, s arra ház magasságra sűrűn összerakták a száraz vályogot, cseréppel takarták. Az összerakást kazalozást, lógerozást, abslagolás néven emlegették. Természetesen a kazlakat égették ki utoljára. A bangétázással a téglások munkafolyamata véget ért. A vályog további útját már más munkások, behordok, égetőkés kihordók végzik, amivel később foglakozunk. Előbb vegyük szemügyre a téglások életrendjét. Mivel mindenkinek érdeke volt, hogy minél többet termeljen, a téglaházaknál a munkaidő nem volt megszabva. Kiki annyit dolgozott, amennyit csak bírt. Általában félnégynégy óra körül láttak munkához, este félkilenc-kilencig dolgoztak némi pihenőkkel. Voltak olyanok, akik éjjel is dolgoztak, de inkább hetvenkedésből, vagy fogadásból, főleg a fiatalok. Kezdő és hétfői napon sárcsinálás volt az első feladat. Míg a férfi ezt végezte, az asszony takarított, előkészítette az ebédet, majd elkezdte a verést. Az erős asztalnál folyamatosan ment a sárcsinálás, a félasztalnál 1000 vályognak való sarat készített a sárlegény, meghcrdta az asztalt — egy asztal sár hét talicska —, 600 vályogot segített kiverni, míg az asszony a maradék 400-at kiverte, ő új sarat készített. Az a fontos, hogy a verő mindig friss sárral dolgozzon. Hétköznap este készítették el a reggeli 'kezdéshez való sarat. Kezdés előtt a verő a kiskútban megmosta a formát, hogy a homok jobban ráragadjon, és munka közben a formapucolóval többször kitisztította, ha szükséges, délben, délután is kimosta. Hét- félnyolc körül megreggeliztek, tejet, kávét kenyérrel. Egyik adatközlőnk szerint másfél literes edényét aprította tele kenyérrel, arra öntött tejet, ezt fogyasztotta reggelire. Evés után az asszony elmosogatott, elrakodott, a szoba földjét fellocsolta, aztán ment verni. 11 óra felé bement főzni, amihez az előkészületeket vagy még hajnalban elvégezte, vagy a délelőtt folyamán a gyerekek csinálták meg. Krumpli, bab, száraztészta, tarhonya tették ki a menü gerincét. Déltől két óráig tartott az ebédszünet, ha nagy volt a hőség, még tovább is. öt óra felé uzsonnáztak déli maradékot, szalonnát. Ez utóbbi egyik fő táplálékuk volt. Aki takarékos-2 17