Dombay Ernő - Kőhegyi Mihály: Bodrog megyei „Szent György” helységek az 1520-22. évi tizedjegyzékek tükrében. A szarmaták kutatása Baja környékén - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 12. (Baja, 1965)
Bodrog megyei „Szent-György“ helységek az 1520—22. évi tizedjegyzékek tükrében Jelen dolgozatot Csánki Dezső Történelmi Földrajza inspirálta.1 Saját bevallása szerint, Csánki egyetlen középkori megyére sem volt kénytelen annyi időt és fáradtságot fordítani, mint Bács és Bodrog megyére. „Mégis, — mondja, — mennyi eldöntetlen kérdés maradt !” ’ Bács és Bodrog megye helyrajzának megalkotását csupán az 1520—22-es eredetiben fennmaradt tizedlajstromok teszik kivihetővé. „Mellőzhetetlenek tartom, — folytatja Csánki, — hogy a rendkívüli helyrajzi becsű lajstromoknak legjellemzőbb adatait, jelesül a helyneveket (!), az ott található csoportok szerint ne közöljem. Kiadták ugyan e helyneveket másutt is,3 de úgy látszik másolat után, nem az eredeti írásmód szerint, s így hasznavehetetlenül.”4 A fentebb leírt sorok meggondolt óvatosságra intik a tizedlajstromokkal foglalkozókat. Műve után 70 évvel, még magát Csánkit is ki lehet egészíteni. Sajnos, őt e lajstromoknál szinte csakis a helynevek (!) érdekelték. Megaztán levéltári jelzet nélkül hozza a lajstrom-adatokat. Mik is voltaképpen ezek az 1520—22-es tizedlajstromok ?3 A középkori kalocsai érsekségnek járó ún. egyházi-tized beszedéseinek eredetiben fennmaradt jegyzékei. Ekkor a kalocsai egyházmegye Bács, Bodrog és Csongrád megyére terjedt ki. E területeken szedték össze a kiküldött dézsmaszedők (decimálorok) á tizedet, mégpedig kenyérgabonából (búza, rozs) és takarmányból (árpa, zab). Tizedet csak a jobbágyok tartoztak fizetni. A dézsmaszedők kialakult dézsmakerületek (processus) szerint járták be a helységeket. A dézsmát 2—3 falunként egy helyre hordták össze. Kazlakba rakták; betakarták, később el-