Dombay Ernő - Kőhegyi Mihály: Bodrog megyei „Szent György” helységek az 1520-22. évi tizedjegyzékek tükrében. A szarmaták kutatása Baja környékén - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 12. (Baja, 1965)
tén fél óra alatt érhettek el a feltételezett római úthoz, vagy a bátmonostori átjáróhoz. Azt tapasztaljuk tehát, hogy a földrajzi körülmények — a természetes átjáró — szabta meg a Bátmonostor környékén található szarmata lakótelepek települési helyét. Anélkül, hogy sok szót vesztegetnénk a Madaras és Katyrhár környékén található csoportos szarmata településekre, megállapíthatjuk, hogy mindkét helyen ott helyezkednek el a telepek, ahol völgyszerű katlan vágódik bele a Titeli-fennsík agyagos-márgás talajába: azaz ahol természetes feljáró van az egyébként 10—15 méteres, szálban álló löszfalon. A telepek láncolata ezeket a feljárókat védte, illetve a keresztül vezető utakat. Ilyen vonatkozásban érdekes jelenség, hogy valamenynyi katymári és madarasi lelőhely a mai földutaktól alig 5—10 méterre terül el, vagy — ami még gyakoribb — közvetlenül a telepen keresztül megy az út. Tudva azt, hogy földutaink, a régi térképek és határleirások alapján, többnyire még az Árpád-korba nyúlnak vissza, kétségtelennek tűnik, hogy itt igen hosszú időn keresztül használatban volt úthálózattal van dolgunk. A tervszerűséget a földrajzi körülmények diktálták. A Bátmonostor környéki sűrű településsel kapcsolatban egy másik kérdést is szeretnék felvetni. Terepbejárásom alatt azt tapasztaltam, hogy a telepek egymástól alig 200—300 méter távolságra vannak egymástól. A cserépanyag alapján — amennyire ezt egy felszíni gyűjtésből meg lehet állapítani — a telepek nagyjából egykorúak. Anélkül, hogy ezt határozottan állítanám, csak felvetem itt a kérdést, nem lehet esetleg arra gondolni, hogy több, egymáshoz közel eső telep része egy nagyobb települési egységnek, melyen belül a nagycsaládok — vagy más társadalmi formációk — külön-külön helyezkednek el. Ez egyben megmagyarázná azt a hihetetlenül sűrű települést, melyet a magyarországi szarmatakorban tapasztalunk. Az elmondottakban szerettük volna összefoglalni mindazt, amit munkánk során tapasztaltunk, megfigyeltünk, eredményként levonhattunk. Meg kell azonban mondanunk, hogy már az eddig feltárt anyag is sokkal több problémát rejt magában, mint amennyit összefoglalónkban megírtunk. Megoldásukhoz az egyes lelőhelyeknek, mint zárt egységeknek feldolgozása szükséges. Munkánk további részének fősúlyát ennek elvégzése fogja képezni. 28