Kopasz Gábor: Baja város levéltára - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 11. (Baja, 1965)

V. Városi bíráskodás - VI. Vegyes sorozatok

150. Arvizsgáló bizottság iratai, 1922—1924.

A bizottság feladata volt a piaci, 'kereskedelmi és ipari árak stabilizálása- Árellenőrző munkájában az államrendőrség és a közigazgatási szervek segítették. Felettes szerve az Országos Központi Arvizsgáló bizottság volt.

151. Ingatlanforgalmi bizottsági iratok, 1949.

Bács-Bodrog megyei ingatlanforgalmi bizottság döntései, határozatai és egyéb intézkedései Baja városi lakosok ingatlanadásvételi kérelmével kapcsolatban.

152. Iparostanonciskola és ipari tanfolyamok iratanyaga, 1899—1930.

Anyakönyvek, előmeneteli és mulasztási naplók, tanmenetek találhatók a sorozatban.

Az 1899 1900. tanévben a városi kereskedő- és iparostanonc iskolába járó ismétlő tanköteles, 13—15 éves korban levő, ifjúságról készített kimutatás összesen 376 fiú bejegyzését tartalmazza. Megtalálhatók a technológiai iparmúzeum által az 1908—1931 évek között Baján rendezett ipari továbbképző tanfolyam hallgatóinak anyakönyvei is. Leggyakrabban építőipari és általános ismereteket közlő tanfolyamokat indítottak, de némely iskolai évben cipész-, szabó-, építő- és asztalosipari, sőt könyvviteli, vas- és fémipari tanfolyam is működött.

153. Iskolakötelesek összeírásai, kimutatásai, tanítók törzskönyvei, 1893—1900.

Iskolaköteles kort elért gyerekek szokásos évi összeírásait, kimutatásait, összesítéseit tanítók és tanítónők személyi és képesítési adatait, szolgálati viszonyának leírását és minősítését tartalmazza az iratanyag.

154. Bajaszentistváni r. kát. mindennapi és ismétlő népiskolába járó tanköteles fiú és leány gyermekeknek

kimutatása, 1880—1882.

155. A bajai ref. elemi iskola anyakönyvei, 1894—1907.

Az 1907—08. tanévtől kezdve az iskola államsegélyes lett.

156. A bajai ág. ev. elemi iskola anyakönyvei, 1851—1909.

Az 1895—96. iskolai évig a német nyelvet rendes tantárgyként tanították.

157. Nazarénusok születési, házassági és halotti kimutatásai, 1875—1896.

A nazarénus szekta Svájcból került be hazánkba. A XIX. sz. második felében főleg az Alföldön terjedt. Kezdetben az állami hatóságok szigorú rendszabályokat hoztak ellene. A nazaréuusok közt történő születések, házasulások és halálozások anyakönyvi nyilvántartása, társadalmi működésük feletti felügyelet rendőrkapitányi feladat volt. Tagjai az 1895.

45