Kopasz Gábor: Baja város levéltára - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 11. (Baja, 1965)

I. Közigazgatás

való ellátás céljából a város 1843-ban a ferencesekkel 'kötött olyan szerződést, hogy a kolostor 6 vizsgázott tanítót, egy igaz­gatót, egy hitszónokot és helyettes tanítót adjon. 26 Már 1840- ben rajziskolát,*27 1854-ben pedig „községi, közéleti és tapasztalatszerzési célból” úszóiskolát 28 állított fel a város. A tartományi kormány határozatára az ún. nagy gymnasialis is­kola 1851-ben kezdte meg működését. 29 Az első bajai népmű­velő és tanonciskola szervező Bándl János professzor volt, aki már 1852-ben javaslattal fordult a városi közgyűléshez, hogy a tanoncoknak ünnep- és vasárnapokon díjazás nélkül hajlandó iskolai órákat adni. Javaslatának indoklásául felhozta, hogy a művelődés mindenki részére, de különösen a polgári osztály, a mesterségtanulók számára szükséges. A közgyűlés Bándl János ajánlatát helyesléssel fogadta és utasította a céhbiztosokat, has­sanak oda a céhgyűléseken, hogy a mesterinasokat gazdáik ezen iskola látogatására ne csak serkentsék, de szükség esetén kény­szerítsék is.30 21. Protocollum currentalium (körlevelek és hirdetmények jegyzőkönyvei), 1811—69. Hirdetmények dobolások ira­tai, 1945—46. 15 kötet. Az első kötet Istvánmegye megszűnt község Proto­collum Currentaliuma, amely Matrykó Mihály idejében kelet­kezett 1811—21-ig. A többi jegyzőkönyv Baja városi eredetű, kivéve az 1853—56. évből származót, amely viszont a másik beolvadt községnek, Bajaszentistvánnak a körlevelekről készült másolati könyve. 22. Elnöki ügyiratok, 1881—1945. 45 fasciculus iromány és 10 kötet iktató tartozik a sorozat­hoz. A szoros értelemben vett elnöki hatáskörbe tartozó és bi­zalmasabb jellegű iratokat iktatták az elnöki iktatóba. 23. Közigazgatási bizottsági ügyiratok és jegyzőkönyvek, 1876—1950. Az. iratsorozat 108 csomó iratanyagot, 88 kötet segéd­könyvet és 14 kötet jegyzőkönyvet foglal magában. A jegyző­könyvek közül 1903—1908-ig terjedő évek teljesen hiányoz­nák. A közigazgatási bizottságnak szervezetét és hatáskörét az 1876: VI, XIII, XIV, XXVIII, az 1877: XX., az 1882., XX., az 1883: XXXV., az 1886: XXIII. tc.-ek és egyéb jogszabályok ha­­f ■ rozták meg. Ügyrendjét az 1876. évi nov. 13-án tartott köz­igazgatási bizottsági ülésben állapították meg. Ez az ügyrend volt érvényben 1902-ig, 1903-tól ügyrendjét az 1902. nov. 12- én kelt 127000Ű902 B. M. sz. rendelet szabályozta. 24. Számonkérőszéki jegyzőkönyvek, 1904—1909. 3 db. Az 1886: XXI. te. 57. §. a) pontja alapján a főispán 16

Next

/
Thumbnails
Contents