Kopasz Gábor: Baja város levéltára - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 11. (Baja, 1965)
I. Közigazgatás
/ fog olvadni a rendezett állapotban lévő, megfelelő iratsorozatokba. 19. Az ömlesztett anyagból rendezés nélkül csomózott iratok (Limbus). Kb. 1820—1940. 104 csomó. Ismeretlen öltökből \és időben Baján összekeveredett iratsorozatoknak minden rendezés nélküli csomózására a Levéltárak Országos Központja rendelete folytán azért került sor, hogy az anyagnak Pécsre való átköltöztetése könnyebb és szakszerűbb legyen. 20. Városkormányzással kapcsolatos (tanácsülést, kisgyűlési és közgyűlési) jegyzőkönyvek, 1724—1950. 145 kötet. Csak az 1834. évtől másolták külön kötetbe a tanácsülések (Sessiones Senatorum, vel Interioris Senatus) és közgyűlések (Sessiones Electae Communitatis) illetve gazdasági ülések (Sessiones Oeconomicae)) jegyzőkönyveit, az előző évek köteteiben ezeket együtt \ találjuk. A jegyzőkönyvek 1822. nov. 19-ig latin nyelvűek. Ettől az időponttól kezdve — Ország Mátyás szószóló indítványára — a jegyzőkönyveket magyarul vezették. A XVIII. sz.-ban a bajai városi tisztikart három nemzetiségből választották, — a választási rend végleges kialakulásától kezdve — egyenlő arányban. A három nemzetiség a század elején: dalmaták, germánok és szerbek. Tulajdonképpen minden nemzetiségből 4 belső (senator interior) és 8 külső (senator exterior) tanácsbelit választottak. Mivel a 12 belső szenátor közül egy a város bírája (iudex oppidi) lett, amelyik nemzetiségből a a bírót választották, annak a nemzetiségnek abban az évben 3 belső szenátora volt. Évenként új választásokat tartottak, minden évben új bírót választottak a sorrend szerint következő nemzetiségből. A külső tanács vezetője a szószóló (tribunus plebis, Vormünder) volt. Mivel a 24 — szintén’egyenlő arányban választott — külső szenátor közül került ki, amelyik nemzetiségből a szószólót választották, annak a nemzetiségnek abban az évben 7 külső szenátora volt.1763-ig a dalmaták közé számították a magyarokat is (Nagy István, Pintér István stb.). 1764-től viszont a dalmaták helyett a magyarok szerepelnek, mint nemzetiség és ettől kezdve a három nemzetiség így alakul: Hungari, Germani és Graeci rítus (óhitűek, szerbek). Tehát 1764-től a bunyevácokat magyaroknak veszik (pl. Judex: Andreas Tankovi es, hungarus). A fenti arány szám a szenátorválasztásnál 1750-től kezdve volt meg. 1737-ben ex parte catholicorum (bunyevácok és magyarok) 8, ex parte graeci ritus (óhitűek) 8, ex parte germanorum (németek) 4 külső tanácstagot választottak. A legrégibb jegyzőkönyv tanúsága szerint 1724-ben a bíró katolikus, a h. bíró óhitű, ezenkívül 8 szenátor 14
