Miskolczy Ferenc - Szij Béla: Nagy István emlékkiállítás - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 10. (Baja, 1963)

délyben, a Havasalföldiin és Magyarországon. Végül 1929-ben Jugoszlávia, ban találjuk, ahol felesége szülőfalujában, Sajkásszentivánon dolgozik. Képe»; páratlan tömörségű, kifejezőerejü, utánozhataUanui egyéni Nagy 1st ván-i remekművek. Alkotóereje teljében van ekkor, nélkülözések és megpróbáltatások ellenére ontja szebbnél-szebb képeit.

Ennek a gazdag korszaknak a harmincas évek elején a mester egvre rosszabbodo egészségi állapota ve. véget. 1930-ban, miután a hatóságok kiutasitották Jugoszláviából, idegösszeroppanással kórházba kerül. Ettől kezdve sokat Betegeskedik, orvosi tanácsra fe.’ kell hagynia a kóbor életmóddal. Baján telepedik meg egy ismerősénél feleségével és kisfiával, itt tölti utolsó éveit. Művészete még egyszer, utoljára kivirágzik ezekben az esztenoőkben. Csodálatos mesevilágot teremt emlékeiből. Enne* a világnak a szereplői: békésen legelésző állatok birkák, lovak, tehenek - irdatlan magas, fenyegető sziklaóriások tövében, rohanó patakok és mély, só té.vizü tavak partjain. A képek hangulata gyermekien egyszerű és szinte fájdalmasan tiszta, formaviláguk ehhez képest a végletekig leegyszérusitett

Hosszú szenvedés után 1937 február 13-án ragadta el a halál. Örökségül páratlan gazdagságú életművét hagyta ránk. Ennek az életműnek legjobb darabjai ma már nemzeti festészetünk legbecsesebb értékei közé tartoznak.

Pap Gábor

b