Farkas Henrik et al.: Vezető a Bajai Türr István Múzeum állandó kiállításához - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 8-9. (Baja, 1963)
faipari feldolgozó módszerek révén különösen a rendkívül gyorsan növő nyárfák jelentősége fokozódott. Az erdők művelését és kitermelését az erdőgazdaság a legkorszerűbb módszerekkel végzi. Az ártéri erdőkben élő vadállomány legértékesebb tagját, a szarvast a híres karapancsai állományból származó fiatal szarvasbika képviseli. Ezen a vízben, fában, halban és vadban gazdag területen az ember már korán letelepült. A múlt idők tárgyi emlékeit és azok összefüggéseit a régészet vizsgálja, ebből von le következtetéseket az egykori társadalmak szerkezetére, életére, kapcsolataira, a termelő erők és termelési viszonyok alakulására. Az ásatások célja nem csupán a földben rejtőző tárgyi anyag megmentése, hanem legalább ilyen fontos szempont azok összefüggéseinek megfigyelése, leírása és térképezése. Csak a tudományos pontossággal felásott telepek, temetők adhatnak feleletet a régi társadalmak életéről. Ezért tiltja törvény a jószándékú érdeklődők vagy kincskeresők ásatásait. Kiépülőben van az az országos hálózat, amely hazánk múltját szerető emberekből — hivatalos bejelentési kötelezettségen túlmenő figyelemmel is — megszervezi a régészeti leletek felbukkanásáról való híradást. Ennek nyomán szállnak ki a régészek a talált leletek begyűjtésére és hitelesítő ásatásra. Különösen most nagy jelentőségű e hálózat megszervezése, mert országszerte nagyméretű földmunkák folynak. Az összefogásból mindkét félnek haszna származik: a múzeum e bejelentés nyomán feltárja a veszélyeztetett területet, a bejelentő pedig hiteles adatok birtokába jut szűkebb hazája régebbi történetére vonatkozóan. Kiállításunkban az újkőkortól kezdve (i. e. IV. évezred közepe — III. évezred közepe) találhatunk anyagot. Területünk legrégibb népessége mindössze két helyen hagyta ránk leleteit (Vaskút, Szeremle). I. e. 6000 táján az éghajlat teljesen a maira fordult. A háziállatok közül a kutya mellett a kecskét, szarvasmarhát, juhot és sertést is megtaláljuk. A kőeszközöket csiszolással készítették: lapos kőre nedves homokot szórtak és addig dörzsölték hozzá a kiválasztott követ, míg az tükörsimává 7
