Zalotay Elemér: Baja népe az őskortól a középkorig - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 3-4. (Baja, 1957)
14. Árpádkori leletanyag
ban végzetes csapás volt a IX. század végén kialakuló nemzetre. Az előtte itt élt más népek sokkal kisebb romlásba is belepusztultak, s helyüket új politikai hatalom foglalta el. Egyedüli kivétel a jazyg, mely politikai hatalmának elvesztése után is mindegyre élet jelt ad magáról a későbbi századok hatalmasainak sírmezőiben. Ilyen a Csongrád-dohányföldek, a madarasi laktanyai sírok, melyek a magyarokig felnyúló folytonosság bizonyítékai. 14 Árpádkori leletanyag Ha úgy vélekedünk, hogy a történetet olyan véletlenek alakítják, mint a «hős» önmagából merített céljai, akkor merőben önkényesen járunk el s a történet menetéből kizárjuk a szükségszerűség és egyéb olyan tényezők szerepét, melyek az események menetét nemcsak befolyásolják, de meg is határozzák. Ha a történeti folyamatok irányítását olyan erő érvényesülésének engedjük át, amelyet semmiféle társadalmi csoport tudatos akarata nem képes befolyásolni, akkor nemcsak rossz történelmet írhatunk, hanem megtévesztő és kártevő munkát is végzünk. I. István történelmi alakja és forradalmi magatartása a törzsfőkkel szemben, nem öncélú volt, hanem a szükségszerűségből fakadt, amely arra kényszerítette, hogy a fejlődés vastörvényei szerint alkalmazkodjon s népét hozzáidomítsa a tájhoz, mely reá is éppen úgy visszahatott volna, mint az avarokra, hunnokra stb. További útunkon is megmaradva a «gyakorlat» iránytűje mellett, szedjük össze az emlékanyagot a tájból. Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról, hogy a «társadalmi élet lényegileg gyakorlat, a gyakorlat pedig emberi érzéki tevékenység, mely azt a feladatot állítja elénk, hogy a világot, amelyet a filozófusok eddig csak különbözőképpen magyaráztak, gyakorlatilag birtokba vegyük 1S8 úgy a politika, mint a tudomány területén». Freud psycho-analitikájában az emberi cselekedeteket az ész, a belátás tudatos erői helyett az ösztönök tudatalatt ható erőire vezeti vissza. Szerinte az emberek történetüket bábok módjára csinálják. Ha ez így volna, akkor nem lett volna szabad egyetlen szót sem ejteni művelődésről, ízlésről stb. stb., ha nemcsak rombolási ösztönről és háborúkról beszélhettünk 138 138 Marx: Művei. 22. köt. 340. 71
