Zalotay Elemér: Baja népe az őskortól a középkorig - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 3-4. (Baja, 1957)

12. A föld népének kialakulása

embertanilag önálló fajtaiságot, hanem folytatja azt a konglome­­rálódást, ami az elmúlt évezred alatt történtek nyomán törvény­szerűen be kellett következzen. Az eddigre felhalmozódott ron­csok közül a néptöredékek csíraereje az életet felhozza és olyan vegetációt hoz létre, mely a keveredés törvényei szerint bizonyos mértékben mutációt jelent, s az ember új formában kezdi meg társadalmának megszervezését, s gazdasági alapjainak lerakását. Ezért sehogysem egyeztethetők össze azok az elméletek, amelyek kisebb-nagyobb, ún. szláv embercsoportok ide-oda vándorlásával egy új népelem megjelenését képzelik el, a fejlődés törvénysze­rűségeivel. Általánosan uralkodó nézet volt tudásunkban, hogy a magyar nyelv szláv elemeinek legnagyobb része egy olyan, ma már nem létező nyelvből került a magyar szókincsbe, melyet az orthodox egyházi irodalom őrzött meg, s a tudomány óbolgár néven ismer. Úgy vélték, hogy ezen a nyelven beszéltek a honfoglalás idején a Kárpátmedence szláv népcsoportjai. Ezek a csoportok beolvadva a jövevényekbe, szókincsük egy részét átadták, csupán néhány helységnévben hagyva meg emléküket. Túlságosan egyszerű és sematikus ez a felfogás. A nyelv is éppen úgy ténye a létnek, mint minden más. A szlávok is éppen úgy akkor képződtek, for­málódtak, mint minden más nemzete Európának. Ez a nyelv is terjedt az érintkezés nyomán, s így ismerkedtek meg vele a magyarok is. Hogy pedig milyen tényezőkből tevődött össze a föld népe, azt az előbbiekben láttuk. Zalán alpári bolgár tatousz kormányzott ekkor az Alföldön, s a területet a régi feliratokból ismert zsupánság intézménye fogta be politikai szervezetbe. Az 1950-ben talált, 943-ból származó felirat arra irányítja rá a figyelmet, hogy ezek a zsupánok nem mindig 'rendelkeztek katonai és igazgatási hatalommal, hanem egyszerűen a társa­dalmi helyzetet kifejező cím volt. A szerbeknek az a szokása még a közelmúltban is, hogy a földbirtokosokat zsupánoknak nevezték, erre az időre vezethető vissza. Világos ebből, hogy a turáni eredetű bolgároknak úgyneve­zett szlávosodásával és kereszténnyé levésével a zsupánok nagy földbirtokokhoz jutottak, akik a mezőgazdasági termelőerők tel­jes munkaerejével rendelkeztek akkor is, amikor nem volt kato­nai, vagy politikai hatalmuk. Ez pedig nemcsak veszedelmesen hasonlít a feudális állapotokhoz, hanem azoknak kezdeti stádiu­mát jelenti. Ilyen állapotokat találtak itt a beköltöző magyarok. Ez a néphullám is éppen olyan kevert, mint az a népesség, mely itt a földet fedi. Nyers állapotú, kiforratlan mind a kettő, s ez lehetővé tette számukra, hogy nemzetté egyesüljenek. Ez a kor-66

Next

/
Thumbnails
Contents