Zalotay Elemér: Baja népe az őskortól a középkorig - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 3-4. (Baja, 1957)
10. Az első honfoglalók
határozza meg.100 Tíz évvel később, 1878-ban Römer újra foglalkozik a halmokkal és kemence-síroknak mondja őket.101 Az ásatási jegyzőkönyvet közli a helyi sajtó is. Bács-Bodrog megyei Néplap,102 Újvidéki Néplap,103 a vrm monográfiája 104 és az Évkönyv.’05 Dudás Gyula 1900-ban tekinti meg a halmokat s ekkor így ír: -«A halmok átlagos magassága 20—30 m között ingadozik, feltűnően meredekek, úgy, hogy csak némely oldalról lehet rájuk felkapaszkodni. Átlagos területük 2—300 négyzetmétert is meghaladja. Formájuk nagyon sajátságos és hozzájuk hasonló halmok csak a szomszédos Regőcze helység határában fordulnak elő. Ügy látom, hogy Rómer és Cirfusz nem a nagyobb, hanem a kisebb halmokat ásták meg».106 Bejárja a földvárat is, melynél 20—30 m magas földfalat talál. Alapszélessége 40—50 m, a tetőnél 15—20 m széles, gyűrű alakú. Az erőd mintegy másfél hold nagyságú területtel rendelkezik. A bejárat északnyugaton van, ezért úgy véli, hogy a kelet és dél felől jövő ellenség ellen építették. Dudás avar rhingnek tartja.107 Újra ír róluk 1903-ban.108 A következő évben Cziráky foglalkozik velük.109 Szó esik ekkor a többi és a madarasi halmokról is. Gubitza hunnak tartja.110 Dudás végezetül e halomépítés korát az i. u. II. és III. szdra teszi. Ezzel az ügy hosszú időre lezárult, mindössze annyi történt, hogy az időközben megjelent újabb monográfiák megemlítik a halmokat.111 1938-ban tekinti meg a halmokat Tompa Ferenc,112 majd 1942—43-ban meg is ásatta a földerőd északnyugati csücskét. A keramikus anyag alapján a földvárat császárkori jazyg— szarmata menedékhelynek határozza meg. Egy halmot is feltárt ez alkalommal és megállapítja, hogy egy újabbkori sírtól eltekintve, abban temetkezés nem fordul elő.113 Azóta semmi sem történt, pedig egész sor kérdést Tompa sem tisztázott. Meg kell elégednünk ennyivel nekünk is. Tanulság ebből a történetből, hogy nem mindig az országos tekintélyek hoznak végleges eredményeket, hanem, mint Dudás példája mutatja, a vidéken élő 100 AÉ. 1/1. 13. 101 Hes 18T6, comte, rendu 1878. 133—134. 102 1890. Il—9. 103 1879. 18. 104 I. 68. 103 IV/1. 91—93. 106 AÉ. 1900. 107 Évk. XIII. 3. 128. XIX. 1. 51. AË. 1881. 402. 108 AÉ. 3713—378. 109 AÉ. 11904. 332—'241. 110 Borovszky I. k. 17a. és II. 14—15. 111 Kemény és Rapcsányi. 112 Adattár SI. V. 1, 113 Adattár 4â. V. 1. 56
