Zalotay Elemér: Baja népe az őskortól a középkorig - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 3-4. (Baja, 1957)

9. A kelták földművei

jában említi, hogy »Érsekcsanád és Császártöltésen is fordulnak elő La Tene-korinak látszó sírleletek.« 67 Szeretnie. A bronzkori telepen Török és Takács egy hall­­stattkori temetkezést tártak fel. A bronzkori és szarmatakori cse­repek között hallstattkoriak is fordulnak elő. Ettől távolabb is találtak koravaskori kerámiát. A régiségkalmár garázdálkodásá­nak nyomát itt is észlelték, s mint az egykori munkásoktól meg­tudták, az egyik «edénycsoporttal« egy négykerekű kis kocsit is találtak/8 Vaskút. Tompa 1938-ban végzett terepbejárása jelentésében az itteni földvárat koravaskorinak tartja. Későbbi ásatáskor szarmatakorinak minősítette.69 Hiesel kert. Körös-kultúrabeli, kora és késő vaskori lelő­hely, melyet Tompa vizsgál meg és három kultúra emlékanyagát állapítja meg, melyek azonban stratigrafiailag nem választ­hatók el.70 Ha ezek nyomán a vaskor kezdeti korán végigtekintünk, azt tapasztaljuk, hogy ha lényegesen tisztább történelmi kép áll is előttünk ma, azért még mindig sok kérdésben nem látunk vilá­gosan. A bronzkori őslakosság viszonyát a kimmerekhez meg­világították.71 Úgy vélik, hogy az illyrség keveredik a szkítákat megelőző kimmerekkel, s így jön létre az Alföld keleti felében az a rendkívül kevert kultúra, melyet részeire bontani fölötte problematikus. Ugyanaz a kép, mint amit eddig tapasztaltunk. A föld népének a hódítóval való elkeveredése előbb-utóbb bekö­vetkezik. Egy új születik, melyet további színekkel lát el a soron­­következő hódító. Az ilyen és hasonló tapasztalatok teszik indokolttá, hogy a szkita helyfoglalást ne tekintsék általánosnak, hanem csak bizonyos területek birtokbavételét tételezzék fel. Más a helyzet a keltákkal. A kelta vándorlások a nyugateurópai adatok szerint i. e. 450—250 között zajlottak le. A fentebb elmondottak alapján észre kell vennünk nekünk is, amit a nyugati őskori és ókori régészek a maguk területén észlelnek, hogy az őskorban már léteztek politikai országhatárok. A társadalmak fejlődése arra a fokra emelkedett, hogy a legöntudatosabban megkülönböztet­ték a politikai alakulások magukat egymástól, s érdekeik védel­mében területeiket erélyesen oltalmazták. Erre a fejlődési fokra mutat rá az ördögárok probléma. Az orosházi Nagytatársánc 67 Pest PSK vrm. monogr. A wm. őskora I. köt. 166 199. 68 Lt. 54. 28. 1,—54. 28. 2. 69 Adattár 45. V. 1. 70 Adattár Lt. 11. V. Sz. 71 Callusz—Horváth—Harmatla. 48

Next

/
Thumbnails
Contents