Zalotay Elemér: Baja népe az őskortól a középkorig - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 3-4. (Baja, 1957)
7. Rézkori művelődések nyomai
Maros tája. Halottait zsugorítva temette, de már sírmezőket alkot, míg a Körös-művelődésben a sírok szórványosan és szemétgödrökben jelentkeznek. A politikai kép egyre bonyolultabbá válik s mindegyre újabb művelődések mutatkoznak területünkön is. Tájunkon ennek a művelődésnek csak az alábbi két helyen mutatkozik némi nyoma: Baja-Béketér: 120 cm mélyről 1954-ben két csontszerszám, tulokszarv és cserepek kerültek elő. Jellegtelen holmik, egzisztenciális lényük magasabb fejlettségi fokot érzékeltet, mint amilyennel a Körös-művelődésbeliek rendelkeztek.13 Baja-Kékhegy. Sok bronzkori cserép között tiszai művelődés végéről való cseréptöredékek is találhatók.14 Ennyi mindössze az, ami a tiszai művelődésnek itteni jelenlétére utal, ez azonban nem azt jelenti, hogy ez a művelődés nem élt volna i. e. 3. évezredben ezen a tájon, hanem csak azt, hogy a kutatás még ma is megszakításokkal folyik. A rendelkezésre álló adatokat közös nevezőre hozva, azt tapasztaljuk, hogy a Kárpátmedence Alföldje benépesülése pillanatától kezdve, i. e. 4. évezrede közepétől a 3. évezred közepéig egy hosszú, folyamatos fejlődésen ment keresztül. A régészeti anyag olyan egyezéseket, egymásból levezethető fejlődési formát mutat, hogy lehetetlen elutasítani azt a gondolatot, hogy ez az évezred lehetett a legnyugalmasabb és legzavartalanabb valamennyi ismert művelődési korszak között. X 7 Rézkori művelődések nyomai A továbbfejlődés menetének megértése szempontjából fontos leszögeznünk azt az észrevételt, hogy a tiszai művelődés földműves népe nyugati sajátságokkal rendelkezik. Egyénibb a szemlélődése s az érzékelésnek tisztább körvonalai bontakoznak ki emlékanyagából, mint amilyennel a keleti, kontinentális részek néptömegei rendelkeznek. Díszítéseiben, ábrázolásaiban az értelem fejlődését kell látnunk, amiben a képzetek szaporodtak és el is különültek. Ez elkülönülés a Körös-kultúrától, ahol még a legősibb művelődés bizonyos tényezői, nevezetesen a totemisztikus elemek nyilatkoznak meg az állati és női szervek kihangsúlyozott ábrázolásában, a tiszai művelődésben geo-13 Muz. -lt. 54. 1. 1. .54, 1. 5-ig. 14 MUZ. lt. 54. 8. 1.—54 . 8. 8-ig. 28
