Dankó Imre: Baja irodalma - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 2. (Baja, 1957)
VII. fejezet:Baja története
262. ÚJABB REJTÉLYES FÖLDALATTI TÖRÖK EREDETŰ ALAGUTAKAT FEDEZTEK FEL. FMS. 1930. szept. 2. 263. ÚJABB TÖRÖK EREDETŰ FÖLDALATTI ALAGUTAT FEDEZTEK FEL A SZENT ANTAL UTCA ELEJÉN A POLGÁRI ISKOLA KÖZVETLEN KÖZELÉBEN. FMS. 1930. szept. 12. IDETARTOZIK MÉG: 105, 128, 133, 190, 199 és 211. szám. VII. FEJEZET BAJA TÖRTÉNETE Városunk történetének első nyomai a honfoglalás idegéiből származnak. A magyarság a vidéket megszállta és a környéken több telepet létesített. Baja az Árpád-korban a virágzóbb helyek közé tartozott, mert a XIII. században már működött a délvidéki eretnek mozgalmak felszámolására létesített ferences ikolcstora. Birtokosa a Baja család volt, melynek több tagja' jelentős szerepet kapott az ország életében. A Baja család — mely valószínűleg az első szállás jógám bírta a vidéket •— kihalta után királyi adományként a Czdbor családé lett. (1472.) Ezt, az ország életében szintén jelentős családot birtoklásában előbb a Dózsaféle parasztiháború, majd a török hódoltság zavarta meg. A török pusztításai elől a lakosság elmenekült,. az 1500-as évék végére Baja teljesen elnéptelenedett. A törökök a kis bajai erdőt kijavították, palánkkal vették közül. A városiba pedig szerbeik költöztek. Baja a török korban egy kaza-nak volt a székhelye, palánikvára pedig beletartozott a Kalocsa— Jankovác—Szabadka—Szeged török erődvonalba. A török kiűzése után csekély számú szerb lakosa mailé ibuinyeváe, német és magyar telepesek jöttek. A Czöboir család visszákapta birtokul, majd a Grassalkovich családé, lett, A Bácskáiban megindult kiterjedt gabonatermelés és állattemyésztés, a dunai ihajóközlékedés, jó földrajzi fekvése hamar a bácskai gabanákiviitel és só, fa, különféle ipari termékeik kereskedelmének központjává tették. Mindaddig az is maradt, míg a múlt század közepén a Duna közlekedési jelentősége erősen nem csökkent, aimíg az épülő vasútvonalak el nem kerülték. Eddigire azonban gazdag polgársága (kereskedők és iparosokból) alakult M, mely földesúri kötelékeitől 1862-iben megváltotta magát.- Már előzőleg is számos városi kiváltságot élvezett. A kereskedelmi útvonalak átalakulása Baja életében nagy változást idézett elő. A város szinte egy csapásra szegénnyé, forgalom nélkülivé vált. Ipara nem fejlődött a mainufaeturális foknál magasabbra és minthogy a kereskedelem erősen csőikként, ez is visszafejlődött és kizárólag a helyi szükségletek kielégítésére szorítkozott. Ekkor kezdett a város erőteljesen földművelésihez, de a földbirtolkmegöszlás egészségtelensége miatt a mindinkább erősödő társadalmi bajokra ez sem bizonyult megfelelő orvosságnak. Jelentős agrárprbleibárság alakult ki, mely a cse'kéüyszámú ipari proletariátussal a századfordulón komoly munkásmozgalmat indított. A lakosság részben a szerbek elvándorlása, részben a magyarok bevándorlása és nagyoibbára a nem magyar lakosság magyarosodása következtében döntő többségében magyarrá lett. A Rákóczi-féle szabadság-20
