Szakál Aurél (szerk.): A Jászkunság 1699-ben - Thorma János Múzeum könyvei 42. (Kiskunhalas, 2017)
Johann Christoph Franz Pentz: A Jászkunság összeírása - Kiskun kerület
Cenzusban: Szent György ünnepén 9 forintot Szent Mihálykor 9 forintot A téli robot és szolgálat megváltásáért 9 forintot Királyi dikába 21 forintot Bort korcsmáltatásra kötelesek voltak kimérni. Akóba: Búzanegyedet 10 1/2 Árpanegyedet 10 1/2 Vajból 10 1/2 pintet Ajándék: Évente adtak egy vágóökröt, vagy helyette 6 forintot Bírságok: Az egyik gazdatiszt szedte be. Robotot és munkaszolgálatot úgy teljesítettek, mint mások a Kiskunságban. Szolgáltatások az officiálisnak: Asztalpénz címén évente 12 forintot Két oldalszalonnát, vagy helyette 6 forintot Akóba: Búzanegyedet 10 1/2 Árpanegyedet 10 1/2 Ha maguk nem gyűjtöttek szénát, akkor minden gazda 40 dénárt fizetett. Amennyiben télen nem teljesítettek robotot, akkor annak megváltására 8 forint robotpénzt fizettek. A törökönek: Minden egyes gazda és és zsellér 1 forintot Robotot állandóan teljesítettek. Tizedet minden [termény] után mindenki adott. A török császárnak évente adóba 21 forintot fizettek. Jakabszállás (Jákab Szállássá) puszta falu összeírása [360. o.] Kecskeméttől (Ketskemet) egy mérföldre fekszik Halas irányában. Keleten Pákával (Pako), nyugat felé Orgovánnyal (Orgovany), délen Bugaccal (Bugacz), északon Kecskeméttel (Ketskemet) határos. A talaja homokos, de földművelés folyik rajta és vannak rétjei. Néhány álló vize állatok itatására alkalmas. Erdeje nincs. Hosszúságában két óra, szélességében öt negyedóra a területe.. A kecskemétiek használják. A nádor őfőméltóságának évente 35 tallért fizetnek. 97
