Szakál Aurél (szerk.): A Jászkunság 1699-ben - Thorma János Múzeum könyvei 42. (Kiskunhalas, 2017)
Johann Christoph Franz Pentz: A Jászkunság összeírása - Kiskun kerület
Kecskeméttől (Kecskemet) 5 1 /2 és Pesttől 6 mérföldre a Duna (Donau) egyik folyóága mellett fekszik, ahonnan [a kunszentmiklósi lakosok] csukát, kárászt és pontyot fognak. Jó szántói és rétjei, viszont rossz szoléi vannnak. Az itteni gazdák valamennyien kálvinisták, egy fából épült templomuk van. A Bösztörnek (Bősztor) nevezett kunsági (Kunzag) puszta felét használják. Ennek a Kunszentmiklósnak (Kun St. Miklós), amelyet régen Tatárszentmiklósnak (Tartar St. Miklós) neveztek, a határa keleti irányban Bösztör (Bősztor) felé félórányira, nyugatra Szenttamás (St. Tamas) irányában negyedórányira, délre ugyancsak Szenttamás (St. Tamas) és Szentmárton (St. Marton) irányában negyedórányira, északon Apaj (Appi) puszta felé másfél negyedórányira van. Az itt lakó 53 gazda vallja, hogy az elmúlt 1698-as év telén és a jelenlegi 1699-es év nyarán az alábbiakat termesztették: Búzát 159 1/2 mérőt Árpát 76 mérőt Zabot 31 mérőt Kölest 11/4 mérőt Megművelt szőlőskert 95 kapás A nádor őfőméltóságának évente adnak 75 forintot Bösztörért (Bősztőr) az alkapitányuknak 30 forintot [fizetnek]. Nem lehet megállapítani, hogy régen ez a falu a királyi provizorátusnak mivel adózott. A lakosok vallomása szerint különböző törököknek évente 24 forintot fizettek. Minden után tizedet, nyolc pint vajat [adtak] és a néhány [nap] robottal [szolgáltak]. A török császárnak 70 forintot. Kunszentmiklós (Kun St. Miklós) lakott falu összeírása [312-320; 323-324. o.] 84
