Szakál Aurél (szerk.): A Jászkunság 1699-ben - Thorma János Múzeum könyvei 42. (Kiskunhalas, 2017)
Johann Christoph Franz Pentz: A Jászkunság összeírása - Kiskun kerület
Fülöpszállás (Philipp Szállássá) lakott falu összeírása [282-293.0.] Kecskeméttől (Kecskemet) négy, Pesttől nyolc mérföldre van, kevés szántóföldje homokos és vizenyős. Többnyire más, szomszédos birtokokon és pusztákon szántanak [a lakosok], úgy, mint Szentimrén és Tetétlenen89(Tetelen). Nincsenek erdeik, rossz szőleik és halászat nélküli mocsaraik vannak. A részes gazdáknak három szárazmalma van itt, valamennyien kálvinisták, a régi templom kő romjai még láthatók, most fából építettek egy újat. Keletre Izsákkal (Isác) félórányira, nyugatra Solttal (Sold) egyórányira, délre Szentimrével (St. Imre) fél órára és északra Szabadszállással (Szabad Szállás) negyedórányira határos. Bevallásuk szerint a földjükön az elmúlt 1698-as év telén és a jelen 1699-es év nyarán az alábbiakat termesztették: Búzát 195 mérőt Árpát 81 1/2 mérőt Zabot 48 1/2 mérőt Kölest 1/2 mérőt Megművelt szőlőskert 70 kapás Javítások: Mint Halasnál említettük, itt sem lehet mást, mint szárazmalmokat létesíteni. Nem tudtam kideríteni, hogy ez a helység régen milyen hasznot hozott. A község jelentése szerint a nádor őfőméltóságának évente 60 forintot fizetnek. A törököknek: Szalo agának Budára évente 100 forintot, továbbá minden után tizedet szolgáltattak. Megerősítve vallották, hogy hasonló privilégiumuk volt, mint a többieknek a Kiskunságban. 1574-ben a falu pusztává vált. 89 Dunatetétlen 78
