Szakál Aurél (szerk.): A Jászkunság 1699-ben - Thorma János Múzeum könyvei 42. (Kiskunhalas, 2017)
Johann Christoph Franz Pentz: A Jászkunság összeírása - Nagykun kerület
Kolbász (Kolbász) puszta falu, a Nagykunság egykori székhelyének összeírása [238-239. o.] Kőből épült temploma van. Kelet felé Karcagúj szállással (Karczaguy- Szállás) és Bócsával (Bolchia) határos, mindkettő egy órányira fekszik. Erre mindenütt jó, termékeny talaj és szántóföld van. Déli irányban Kenderessel és Kakattal félórányira, nagyobbrészt mocsaras és nádas területen határos. Nyugatra Bánhalmával (Banhalom) és Kunhegyessel (Kun Hegyes) félórányira, termékeny földön és talajon határos. Észak felé Fábiánka (Fabianka) és Tomaj félórányira esik, s itt mindenütt termékeny a föld és a talaj. Ebben a helységben, amely, a Nagykunság székhelye és nagyon népes volt, az előző évszázadban, 1577-ben a török uralom miatt már csak 25 gazda és 6 inquilinus lakott. Ezek annak idején Egerbe, a királyi provizorátusnak az alábbiakat szolgáltatták: Pénzadót Szent György ünnepén Szent György ünnepén 4 forint 4 dénárt Szent Jakab ünnepén 3 " 33 " Szent Mihály ünnepén 4 " 4 " A téli robot megváltásáért 4 " 4 " Királyi dikába 25 forintot Akóba: Búzanegyedet 14 Árpanegyedet 14 Pint vajat 4 Juh- és tehénsajtot 4 Nyári robotot annyit teljesítettek, amennyit megköveteltek tőlük. [A törököknek:] A szolnoki bégnek, mint az említett 1577. évben, mindenből tizedet kellett adni: Búzából 500 kilát Árpából 700 " 34 ház után a vajdának 34 kila árpát kellett szolgáltatniuk. Hasonlóképpen a vajdának 34 ház után évente kétszer mindenki 54 dénárt fizetett. A bégnek két hizlalt vágómarhát [adtak], a vajdának egyet Szent Mihály napjára, s ugyanennyit Szent Mihály napjára is. A bégnek 34 pint vajat, a vajdának 17 pint vajat egy dézsa brindzatúrót [szolgáltattak], A török császárnak 82 1 /2 forintot De olykor 90 Szablyapénzt 51 65
