Szakál Aurél (szerk.): A Jászkunság 1699-ben - Thorma János Múzeum könyvei 42. (Kiskunhalas, 2017)

Johann Christoph Franz Pentz: A Jászkunság összeírása - Jász kerület

Zabot 33 1/2

Kölest 20

Keletre Hevessel háromnegyed órányira, délre Kisérrel (Kisir) és Alsószent- györggyel (Alsó St. Győrg) hasonlóképpen 3/4 órányira, nyugatra Mihálytelkével (Mihály Teleke) 3/4 órányira és északra Dósával (Dósa) és Őrssel (Eőrs) is 3/4 órányira határos.

A nagy kiterjedésű vidéket tekintve még egyszer annyi gazda lehet itt, mint ameny- nyit ők jelentettek. Kétszer annyian művelhedk a szántóföldeket, ezért az a vallomásuk, miszerint ők egyedül csépelték a több, mint 3000 kila árpát nem helytálló.67 Itt különösképpen nem lehet serházat felállítani, nincs erdő és a közelben lévő más uradalmak, mivel fával rendelkeznek, megfelelő serházakat állítottak fel.

Ezt a helységet az 1577-es évben kevés gazda lakta, az egri provizorátusnak ez évben adóként fizettek 36 forintot.

A szolgálat előtt [a téli robot megváltására] egy bizonyos összeget adtak.

Királyi dikába 32 forintot [fizettek].

Akóba:

Búzában adott negyedet 75

Hasonlóképp árpában adott negyedet 75 Pint vajat 12

Juhsajtot és tehénsajtot minden porta 6 Ősszel fejős tehenet 1

Az officiálisnak

Búzanegyedet 6 Árpanegyedet 6

A töröknek:

Berénybe minden gazda

2

forint 24dénárt

széna helyett

53

forintot

Minden egyes fuvar fáért 50

dénárt

Tizedet a föld minden terményéből

A török császárnak

85

forintot

Szablyapénzt szintén

85

tt

Pint vajat

53

Minden disznó után

4

dénárt

Javítás:

Az uradalom egy, vagy több szárazmalmot állíthatna fel, mivelhogy ez a község a malomvámot [az őrölni valót] más helységekbe viszi, pedig meglehetősen sokat [lisztet] fogyasztanak.

67 A település vezetői bizonyára tisztában voltak azzal, hogy az adózás növelése céljából készül az összeírás, ezért a gazdák tényleges számánál kevesebbet vallottak be.

51