Szakál Aurél (szerk.): A Jászkunság 1699-ben - Thorma János Múzeum könyvei 42. (Kiskunhalas, 2017)
Cseh Géza: A Pentz-féle összeírásról
dózsán és Felsőszentgyörgyön csak bemondás alapján rögzítették az adatokat.30 Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az egri vár összeírására Pentz nem is támaszkodhatott e három helység estében, mivel azok abban nem szerepelnek. Jákóhalma az 1570-es években teljesen lakatlan volt. A töröknek fizetett állami adókkal kapcsolatosan a Jászság lakói a török császár helyett többször megemlítették Kara Ibra- himot, aki az 1680-as években töltötte be a nagyvezír tisztséget. A jászkisériek pedig az egri janicsár agának fizetett 40 tallér adóról közöltek adatokat, ami ugyancsak arra utal, hogy a törökök kivonulását közvetlenül megelőző időszakra emlékeztek vissza, nem pedig az 1570-es évekre.31 Az 1577—79-es összeírásból átmásolt részletek szerint a jászkun lakosság cenzust, vagyis földbért fizetett évente háromszor: Szent György, Szent Jakab és Szent Mihály ünnepe alkalmából. Szent Jakabkor többnyire annak a pénzösszegnek a felét rótták le, mint amit a másik két terminuskor fizettek. Pentz a Jászság összeírásában csak Jászágó esetében tüntette fel a három ünnepre 1577-79-ben fizetett cenzus összegét. Ágó ugyanis 1699-ben már teljesen lakatlan puszta volt és a terület értékének becsléséhez nem állt más rendelkezésre, mint az egri vár 120-122 évvel korábbi összeírása. Ezzel szemben a kamarai prefektus a jász helységek többségében állandó lakosságot talált és kikérdezés útján sokkal frissebb és használhatóbb adatokat is feljegyezhetett. A Nagy- és a Kiskunság települései néhány kivételével elpusztultak és itt az egri vár XVI. századi összeírásának érthetően jóval nagyobb szerep jutott az 1699-es felméréskor. Ezért Pentz a Szent Mihály, Szent Jakab és Szent György ünnepe alkalmából 1577-79-ben teljesített szolgáltatásokat részletesen feltüntette, amennyiben erre lehetősége volt. Ám a Kiskunság nagy része a XVI. század második felében is lakatlan volt és az egykor népes helységek többségéről már az egri vár összeírása sem tartalmazott adatokat. Az 1577-79. évi összeírásból átvett további adatok közé tartozik a téli robot megváltása, amit általában a nagyböjt idejére teljesítettek. A „Dica regia, a rovásadó” a jobbágyok által fizetett állami adót jelentette. Akót, a kilenced helyett terményszolgáltatást is kiróttak a Jászkunság lakosságára. Ajándék címén vágómarhát, illetve hizlalt ökröt adtak. Robotot nyáron teljesítettek, amikor megparancsolták nekik. Korcsmáltatás címén minden településnek évente egy-két hordóval ki kellett mérnie az egri vár borából és annak értékével kötelesek voltak elszámolni, de a bor szállításának költsége is őket terhelte. Az egri vár tiszttartói, az officiálisok a vár bevételeinek biztosításáért feleltek. A bírságpénzeket is ők hajtották be, vagy a nekik alárendelt gazdatisztekkel szedették be. A Jászság és a Kiskunság egy-egy, a Nagykunság két officiolátusba tartozott az egri vár eleste előtti évtizedekben.32 Ellátásukat és fizetségüket ugyancsak a lakosság szolgáltatásaiból biztosították. 30 SZABÓ László: A jász etnikai csoport. I. Szolnok, 1979. 175-176. o. 31 Az egri janicsár agának fizetett 40 birodalmi tallér nagyjából megegyezett 100 magyar forint értékével, amit a kiséri gazdák 120 évvel korábban évvel korábban a jászberényi török gyalogságnak szolgáltattak. A tallér a XVII. század utolsó harmadában terjedt el Magyarországon. 32 BOTKA J. 1987. 211. és BOTKA J. 1988. 220. o. 21
