Szakál Aurél (szerk.): A Jászkunság 1699-ben - Thorma János Múzeum könyvei 42. (Kiskunhalas, 2017)

Cseh Géza: A Pentz-féle összeírásról

személyeket foglalkoztatott állandó, vagy ideiglenes jelleggel. A Jászság hadiadóját 43 nádori porta9 után 25534 forint 26 dénárban, nádori cenzusát 1461 forintban szabták meg. A Jász és az egész Jászkun Kerületnek Jászberény volt a közigazgatási székhelye. A XVII. század végén Szentmiklósssy János jászberényi gazda töltötte be a Jász Kerület kapitányi tisztségét. Szentmiklóssy jelentős vagyonnal, 4 lóval, 3 csikóval, 8 ökörrel, 9 tehénnel, 9 tinóval, 16 üszővel, 8 sertéssel, 11 malaccal, 3 kapás szőlővel, Négyszálláson 29 kila10 árpa-, 4 kila zab- és fél kila kölesvetéssel rendelkezett, de az összeírt 389 jászberényi gazda között mégsem ő számított a legtehetősebbnek. A 21 számba vett házatlan zsellérnek viszont csak egy-két állata volt. A város lakossága összességében hatalmas állatvagyonnal bírt. Ehhez képest a városban mindössze 30 kilás, a Jász Kerületben 31 kilás volt a szántóbirtok átlagos nagysága, ami 15 — 15,5 holdnak felelt meg. Ám Jászberényben 831, a Jászság valamennyi településén 4385 szekér szénát írtak össze, ami arra utal, hogy a rideg állattartáson kívül istállózó, vagy vegyes, nyáron legeltető, télen otthoni állattartást is folytattak.11 Jászberényben 839, Jászapátiban és Jászfényszaruban 26-26 kapás szőlőt műveltek. 12 A herényi borokat azonban az összeírás a lehető legrosszabb minőségűnek nevezte. Pentz kamarai prefektus bizonyára kiváló egri borokhoz hasonlította ezeket és így alkotta meg elmarasztaló véleményét.

Az 1699-ben készült kamarai összeírás Nagykunságra vonatkozó része adatokban kevésbé gazdag, mint a Jászság leírása, hiszen ott népes falvakat, itt pedig többnyire csupán lakatlan pusztákat talált az egri prefektus és a vele együttműködő Sőtér Ferenc alispán. Mivel a lakosokat csak ott vették számba, ahol bírót is találtak, valószínűleg az elnéptelenedett puszták sem voltak egészen lakatlanok, de az összeírás az itt élő néhány gazdáról nem vett tudomást.13 A Nagykun Kerület lakosságát 640 főre becsülték a kamarai összeírok, ám ennek a kétszerese lehetett valójában annak ellenére, hogy a területet az előző másfél évszázadban többször súlyos pusztítások érték. A Nagykunság jelentős részét már 1552-ben, néhány nappal Szolnok ostroma előtt feldúlták a törökök, amikor Temesvár és Lippa bevétele után végigvonultak a Tiszántúlon. Verancsics Antal a Temesvár eleste után történtekről az alábbiakat írja: „Az Amhat pasa onnan felindula, Lippát pusztán találá, nipet beli szállita, az Maros mellett az várakat mind pusztán talála, kiben az terekek beszállának, Váradiglan pássá az rabló tereket kibocsátá, közel a Debrecenhöz az égisz Kunsá9 Az 1609. évi 62. törvény szerint négy jobbágytelek, vagy 12 zsellérház tartozott egy nádori portához. Az eredeti, középkori jobbágytelek azonban a XVII. századra már elaprózódott és több család élt egy telken. — 1698-ban I. Lipót rendeletére országosan 8000 nádori portát írtak össze és portánként 593 forint 82 dénár adókötelezettséget számítottak.

10 Kila: 46,89 liter. Kb. ennyi gabonát vetettek fél hold (magyar hold) földbe. Ezért nemcsak űr-, hanem területmértéket is jelentett.

11 KISS J. Kézirat 11-12. o.

12 Kapás: Egy ember által egy nap alatt megművelhető szőlőterület. A Jászkunságban kb. 200 négyszögöl.

13 BELLON Tibor: Beklen, Karcag, 1996. 20. o.

15