Szakál Aurél (szerk.): A Jászkunság 1699-ben - Thorma János Múzeum könyvei 42. (Kiskunhalas, 2017)

Johann Christoph Franz Pentz: A Jászkunság összeírása - Az úgynevezett Jász, Nagy- és Kiskun kerület ismertetett javainak becslése - Kiskun Kerület

Törtei (Theőrtely) puszta [500. o.]

Régen talán 24 egész telkes gazda lakott az egykori faluban. Ha a korábbi jövedelemnek a felével számolunk, mint amit a 347. oldalon leírtunk, [a puszta] becsült tőkeértéke inkább több mint kevesebb:

6%-os alapon 3600 forint

5%-os alapon 4320 forint

4%-os alapon 5400 forint

Alsó- és Felső-Csengele puszta [502. o.]

A kétórányi hosszúságú és szélességű két elhagyott [puszta] területet a 6 mérföld- nyire lévő Kecskemét [lakosai] nem csekély számú állataik legeltetésére145 használják. A legeltetés utáni megfelelő évi bevétellel számolva [a puszta] tőkeértéke:

6%-os alapon 3000 forint

5%-os alapon 3600 forint

4%-os alapon 4500 forint

Szentlászló (Szent-Laszlo) puszta [504. o.]

Ahogyan a leírás 351. oldalán látható, ezt az egyórányi szélességű és kétórányi hosszúságú pusztát ugyancsak a kecskemétiek használják legeltetésre. Ezért évei 50 forintot fizetnek a nádor őfőméltóságának. így [a puszta] várható tőkeértéke:

6%-os alapon 5%-os alapon 4%-os alapon

3300 forint 3960 forint 4950 forint

Móricgátja (Morics Gattija) puszta [506. o.]

A 352. oldalon részletesen leírt jelentés és az alapos bejárás szerint jelenleg a [puszta használatáért] a kecskemétiek a nádornak 40 forint adót fizetnek. Ez a [puszta]

145 A kiskunsági pusztákon külterjes állattartás folyt A gulyákat egész évben, karámokban télen is kint tartották.

130