Szakál Aurél (szerk.): A Jászkunság 1699-ben - Thorma János Múzeum könyvei 42. (Kiskunhalas, 2017)
Johann Christoph Franz Pentz: A Jászkunság összeírása - Kiskun kerület
Átokháza puszta falu110 összeírása [374. o.] Kecskeméttől (Ketskemet) nyolc mérföldre fekszik, a templomból már semmi sem látható. Csólyossal (Csóüos) és Pálossal (Pállos) határos, van egy állóvize sok náddal, megművelésre alkalmas, homokos a talaja, közepes minőségűek a rétjei, erdeje azonban nincs. Hosszában másfél óra, szélességében egy óra [a területe]. Régen a nádor őfőméltóságának évente tíz tallért voltak kötelesek fizetni. Idén senki sem használta [a pusztát]. Balázs (Bálas) puszta falu összeírása [375. o.] Kecskeméttől (Ketskemet) nyolc mérföldre fekszik. Itt már a nyoma sincs meg a templomnak. Keleten Csólyossal (Csólios), nyugaton Kígyóssal (Kiyos),111 délen Atokházával, észak felé Zsanával (Sána) és Kígyóssal (Kiyos) határos. Hosszában két óra, szélességében másfél óra [a területe]. Homokos talaja van, nincs vize és erdeje. A kecskemétiek használják, a nádor őfőméltóságának 16 forintot fizetnek [érte]. Üllés (Ülés) puszta falu összeírása [376. o.] Halastól (Halás) hárommérföldnyire Szeged (Szegedin) irányában fekszik. Már semmi sem látható itt a templomból. Keleten Kömpöccel, nyugaton Táj óval (Tajos), déli irányban Agasegyházával (Agos Egyháza), észak felé Majsával (Maysa) határos. Hosszában egy óra, szélességében háromnegyed óra [a területe]. A mostani 1699-es évben tekintélyes halasi lakosok próbálkoznak vele [a hasznosításával]. Régen a nádor őfőméltóságának innen 12 tallér bevétele származott. 110 A későbbi Forráskút község határrésze. 111 Kígyós puszta 103
