Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig 2. - Thorma János Múzeum könyvei 41. (Kiskunhalas, 2016)
Függelék
egyik rajzra, ha nem is teljes terjedelmében, mégis zavaróan betolakodik a kompozíciókba. Ez mintha a túlbiztosítás, az eredetiség igazolásának közjegyző által a rajzok rovására történt, fölösleges túlhajtása lenne. Thorma kis rajzai így a közjegyző rikító pecsétjével lettek „megbélyegezve”. Noha minderre jól fölfogott érdekből, Thorma művészete tisztasága, az eredeti művek megőrzése miatt volt szüksége az özvegyének, s erre még Thorma is figyelmeztethette.85 Thorma János 1938 októberi kolozsvári emlékkiállításán bizonyosan közreadtak a hagyaték rajzaiból is. „Erdély nagy magyar festője 125 olajképet és 330 rajzot hagyott hátra, s a nagybányai műteremből a hagyaték nagy része most Kolozsvárra vándorolt. Közjegyzőileg hitelesített eredeti darabok. Kiss Károly, Pirk János és Beer festőművészek szerepeltek tanúként az igazolásnál”.86 (Thorma rajzok 138/a) Thorma rajzainak a megismerése segítheti az életmű további, akár mikro-részletekre is keterjedő kutatását, esetleg egy, a munkásságáról szóló nagymonográfia megírását. Az közvetlenül, e könyv forgatói és használói számára is tapasztalható eredménye lehet e rajzkollekció bemutatásának, hogy általuk bizonyos részletekben árnyaltabb és differenciáltabb lett azon összkép, amit eddig Thorma János művészetéről megismerhettünk és magunknak kialakíthattunk. Sümegi György művészettörténész tárlatot vezet a Festészetünk a századfordulón: Nemes Marcell gyűjteménye című kiállításban (Kecskemét, Katona József Múzeum, 1971. szept-okt.) Balra Thorma János: Csókolózók, középen Rippl-Rónai József: Nemes Marcell, jobbra pedig Ferenczy Károly Csendélete. 85 „Ami söpredék piktornép van Erdélyben, az mind ide csődült Bányára, és gyártják a nagybányai jelzésű képeket. Nem szégyellik aláírni akár a Te, akár az én nevemet, és árulják pár száz lejért” - írta Réti Istvánnak Thorma 1932. jún. 28-án. TJ levelek 349. 86 Dávid Iván: Thorma Jánosról beszél az özvegye és a volt tanítványa. Keleti Újság, 1938. okt. 16. XXI. évf. 235. sz. 11. Újra közli: TJ levelek 286-287. 79