Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig 2. - Thorma János Múzeum könyvei 41. (Kiskunhalas, 2016)

Függelék

egy sajátos rajz-együttes.31 Ám csupán egy-egy képzőművész rajzairól jelentek meg rövi- debb, a nagybányai korszakukat figyelembe vevő tanulmányok.32 Az életművek grafikai és rajzanyagának a részletesebb bemutatásával azoknál találkozhatunk, akiknek a művészeti praxisában is fontos volt a rajz.33 A nagybányai vezető mesterek munkásságát tárgyaló monográfiák közül34 elsőként Aradi Nóra Réti István könyvében vette föl a rajzokat és illusztrációkat is az oeuvre-katalógusba.35 Ferenczy Károly gyűjteményes kiállításának a katalógusában önálló tanulmány36 és az oeuvre-katalógusban pontos műleírás - a fotójával együtt - mutatja be végre teljes körűen egy meghatározó nagybányai mester rajzművészetének az összességét.

Thorma János életművének eddigi kutatása és publikálása során - néhány ismert rajza újraközlésén túl - még nem merült föl rajzai összegyűjtésének a szükségessége.37 Az utóbbi években néhány a műkereskedelemben is fölbukkant, és tüzetes kutatások során a hagyatékában lepecsételt és lajstromozott darabok nagyobb együttesét a Magyar Nemzeti Galéria Adattárába leltározták, míg a rajzművészeti értékeket hordozókat ugyanezen intézmény Grafikai Gyűjteményében tárolják. Ezen művek, mű-együttesek teszik lehetővé azt, hogy Thorma János rajzait itt a dokumentum-blokkot követően bemutassuk. Művészetének hűséges krónikása, Réti István említi egy gimnazista éveiből származó rajzát, amely szinte megelőlegezi a történeti festészet iránti érdeklődését: „egy vízfestékkel színezett, aránylag igen fejlett előadású krétarajza, /.../ amely a francia forradalomból ábrázol egy jelenetet”.38 Rétitől idézve még: „Az Académie Juliánban /.../ különösen Benjamin Constant méltányolta Thorma Hollósynál szerzett tudását a fejrajzolásban. A Juliánban a folytonos aktrajzolás és festés gyakorlata arány- és konstrukciórzékét, valamint egységben látását fejlesztette ki, a müncheni részletező formatanulmánnyal szemben. /.../ Közben (az Aradi vértanúk festése idején - szerk.), 1895 elején egy pár hónapra /.../ újra kiment Párizsba, hogy a Juliánban aktstúdiumokat fessen. A festés legjobb gyakorlatának tartotta ezt, éppen képalkotó munka közben”. Réti jegyzi meg azt is, hogy a Talpra magyar! című képéhez az Egyetem elé „járt ki a kora reggeli órákban, a térre, vázlatokat, perspektívarajzokat készíteni természet után, a nagyság és távolság lemérésére beállított modellekkel”.39 Vagyis a kompozícióján megjelenített valódi környezethez, a megfestendő figurákhoz az épületek arányainak a bemérésére beállított modelleket is használt. Másik fontos adalék, hogy Thorma az illusztrációt is teljesen a valóságnak alárendelve képzelte el. Erről egy Hollósy levél tudósít, amelyben Thorma nevében arra kéri a kiadót, hogy illusztrációja elkészítéséhez a kiválasztott versben szereplő kápolnáról szeretne beszerezni

31 Gábor Zsuzsa: Illusztrációk Kiss József Költeményeinek 1897-es díszkiadásához; Sümegi György: A nagybányai Berger-cukrászda asztallapja. In: Nagybánya művészete. Szerk.: Imre Györgyi. Katalógus. Magyar Nemzeti Galéria, 1996. 141-151., 357-366.

32 Mihai Musca: Pászk Jenő rajzai. In: Tanulmányok a nagybányai művészet köréből. Nagybánya könyvek 3. Szerk.: Jurecskó László, Kishonthy Zsolt. MissionArt Galéria, Miskolc, 1994. 77-81.

33 Bajkay Éva - Murádin Jenő: Dömötör Gizella - Mund Hugó. Nagybánya könyvek 6. MissionArt Galéria, Miskolc, 1996. 34-51.

34 Németh Lajos: Hollósy Simon és kora művészete. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Bp., 1956.; Telepy Katalin: Iványi-Grünwald Béla. Képzőművészeti Kiadó, Bp., 1985.

35 Aradi Nóra: Réti István. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Bp., 1960. 309-319: Réti István illusztrációi Kiss József költeményeihez és Réti István grafikáinak jegyzéke.

36 Plesnivy Edit: Ferenczy Károly grafikai munkássága. In: Ferenczy Károly (1862-1917) gyűjteményes kiállítása. Szerk.: Róka Enikő. Magyar Nemzeti Galéria, Bp., 2011. 69-85., 378-403.

37 Különös, hogy a legtöbb (542) Thorma-festményt bemutató katalógusba egyetlen rajzot sem vettek föl, pedig szervesen hozzájuk tartoznak. Kovács Zita-Büki Barbara: Thorma János. Szerk.: Szakái Aurél. Thorma János Múzeum, Halasi Múzeum Alapítvány, Kiskunhalas, 2015.

38 Réti István: A nagybányai művésztelep. Szerk.: Csorba Géza. Kulturtrade Kiadó, Bp., 1994. 104.

39 Uaz, mint az előző: 87-88., 92.

71