Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Történelem - Szakál György: A kiskunhalasi strandfürdő építése
HALASI MUZEUM 4. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 140. évfordulójára 417 A kiskunhalasi strandfürdő építése Szakái György 1955-ben a városi tanács határozatot hozott a népszigeti városi strandfürdő építésére. A két világháború között a város közönségének fürdőhelyéül a Sóstó szolgált. A Sóstó-fürdőt a háború után nem használták, mivel annak sekély vizét szennyvízzel fertőzték meg. A város lakói az akkor még kiépítetlen fehértóra jártak fürödni. A Natkai-szigeten is volt maradványa egy fürdési lehetőségnek az 1950-es évek elején: egy deszka oldalfallal ellátott „gödör” és egy ásott, mély kút volt található ott. A strandfürdő építésébe társadalmi munkával a lakosság is bekapcsolódott. Abban az időben nagyobb építőipari kapacitással rendelkező vállalkozás nem működött, ezért az akkori tanácselnök, Reile Géza négy halasi kőműves mesterrel (Hollósi Sándor, Mucsi József, Rozgonyi Sándor és Szakái György) megállapodott, hogy iparukat fél évig szüneteltetik, és alkalmazottaikkal a strandfürdő építésén dolgoznak. A négy mester brigádjai a lapostetős épületeket, a kabinokat, kerítést építették. Külön épület épült a Baromfifeldolgozó Vállalatnak, a Kenyérgyárnak, az Útfenntartó Vállalatnak, a szövetkezetnek, a kereskedelmi vállalatoknak és a MÁV-nak. Azon vállalatoknak, intézményeknek és hivataloknak a dolgozói, melyeknek nem volt fürdőházuk, havi fizetésük 10%-ának felajánlásával 10 évre szóló kabinbérletet kaptak. Családunk is rendelkezett egy ilyen kék színű bérlettel, melyhez egy kabin tartozott. A medencék építésénél társadalmi munkában a katonaság erejét is bevonták. A medencék elkészítésénél jóval több gondot okozott a strand fürdővíz- és gyógyvízellátása. Az 1000-1200 méter mélységűre tervezett termálkút fúrását a Ceglédi Mélyépítő Vállalat vállalta. A rendkívül nehéz talajviszonyok között a kút fúrása késedelmesen folyt. A vállalat munkásai 600 méter körüli mélységnél tartottak, amikor az 1956-os forradalmi események félbeszakították a munkát, amely csak 1957 tavaszán folytatódott. 1957 őszén 980 méteres mélységből 48 °C fokos víz tört fel. Néhány adat az első termálkútról. A fúrás kezdete 1956. jún. 6. A fúrás befejezése: 1957. dec. 31. A fúrócső mérete: 44,5 m-ig 318 mm; 393 m-ig 267 mm; 574,3 m-ig 203 mm; 815 m-ig 165 mm; 988,7 m-ig 133 mm. A szűrők elhelyezkedése 815-822, 825-832 és 854,3-865,5 m között. A víz tartalmazott gázt, nitrátot, nitritet. A kút nyugalmi viz- szintje: - 20,8 m. Üzemi vízszint, vízhozam: 32,5m-ben 690 liter/perc, 53,5 m levegőcsővel 600 1/p. 1. A négy vállalkozó balról jobbra: Szakái György, Mucsi József, Rozgonyi Sándor és Hollósi Sándor kőműves mesterek, 1958. TJM 2015.5.1
