Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Néprajz - Gyarmati Andrea: Kiskunhalas és környéke viseletei 1850–1950
510 Gyarmati Andrea század elején a szalagokat elhagyták, nyáron hajadonfővel kontyosán jártak, télen pedig a hajukra kötött színes kendővel. Az asszonyok fejfedő viselete sokban eltért a lányokétól. Ok is a keceliekhez hasonló hármas fejbekötést alkalmazták. Kontyukra féketőt, arra trityit, majd az 1920-as évektől fityulát (47. kép), végül kendőt kötöttek.27 A hagyományos jánoshalmi férfi viselet a 20. század elejéig vászoningből és a száranként 2-3 szeles bőgatyából állt. A gatya helyett főleg munkákhoz vették fel a zsákvászonból készült bikkfagatyát, ill. a szűk furulyagatyát, melyet 1-2 szélből varrtak. Az inghez, bőgatyához fekete szövetből készült, ujjatlan, magasan záródó lajbit hordtak. Az 1850-es években akár 18-20 pakfon gombbal is záródhatott az eleje. A lajbik fölé hűvös időben rövid, bélelt, fekete posztóból készült nagykabátot vettek fel, amit bandzsurnak, ducinak, dakunak is neveztek. A századfordulótól jelennek meg a fekete lajbik mellett a színes, egyszínű anyagból, selyemből, plüssből vagy bársonyból készült hivalkodó legényes lajbik. Ez a színezés bunyevác hatásra utal, de a fekete mellett nem tudott uralkodóvá válni. Az 1910-es évektől a mélyebben kivágott, galléros lajbik jelentek meg, melyet mándlinak is neveztek. Ez átmenet volt a lajbi és a mellény között. Az 1920-as évektől figyelhető meg, hogy a lajbi helyett a városi szabású kiskabátot viselték, alatta mellényei. Az 1870-es évektől kezdték a gatyát felcserélni a posztónadrággal. Először csak télen és ünnepnapokon, majd nyáron és hétköznap is. A század elejétől a posztóból készült nadrágviselet lett az általános. A két világháború között pedig az országos divatot követve, a férfiak bri- csesznadrágot viseltek a csizmához, amihez az ingen, felöltőn, mellényen kívül ünnepi alkalmakkor nyakkendőt is kötöttek. (50. kép) Az 1930-as évektől kezdve pedig még inkább jellemző a polgári divat elemeinek beépülése a módos gazdák öltözékében: az ing, mellény, felöltő, nyakkendő öltözethez már pantallót hordtak cipővel. (46. kép) Elsősorban a pásztorok viseltek szűrt, ami még az 1950-es években is előfordult. A szűrnél sokkal elterjedtebb volt a suba. Nemcsak a juhászok, hanem a parasztok közül is sokan hordták. Az 1850-es évektől vált általánossá a csizma viselése, főleg a gazdagabb parasztság körében. A 19. század végétől a szegény emberek általános viselete a bocskor lett. A puhafából készült klumpa a 19. század második felében jelent meg, de csak az első világháborút követően terjedt el.28 50. Jánoshalmi fiatal gazdák, 1936. TJM 2010.11.14.
